A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - III. - Bertényi Iván: „Magyar színekkel ékesített két zászló” a kőbányai lebegővasút József nádor jelenlétében tartott átadásán (1827)

Bértényi Iván

„MAGYAR SZÍNEKKEL ÉKESÍTETT KÉT ZÁSZLÓ” A KŐBÁNYAI LEBEGŐVASÚT JÓZSEF NÁDOR JELENLÉTÉBEN TARTOTT ÁTADÁSÁN (1827)

A Nemzetőr dalban süvegén nemzetiszín rózsáért lelkesedő Arany János (1817-1882) látva, hogy a nép jelentős tömegei nem értik a sas melléről levett magyar címer és a magyar nemzeti színű zászló politikai jelentőségét egyik prózai írásában 1848 nyarán így kesereg: a magyar ember sem tudja, miért van

most a’ sok nemzeti színzászló, mit jelent a’ veres, fehér és zöld bokréta; mit jelent az czímer, mellyen egy felől négy fejér pántlika, más felől hármas halom kettős kereszttel, tetején pedig korona van. Csak a’ sárga-fekete színt, csak a kétfejű sast kérdezik. - Uram! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!... Minden sóházra, postahivatalra, kamarai, kincstári birtokra, minden magyarországi várra, kaszárnyára, minden középületre kifüggesztették a’ kétfejű sast, rámázolták a sárga-fekete színt, hogy elhitessék velünk, miszerint nem Magyarországon, hanem Ausztriában vagyunk. El is hitették a’ szegény emberrel, úgy, hogy most már csak sóhajtoz a kétfejű sas után...” 1

Ekkor már csaknem négy hónapja sor került első magyar nemzeti szín és címertörvényünk szentesítésére, amikor is I. Ferdinánd király (1835-1848) által szentesítve bekerült az országos törvénytárba, hogy „l.§ A nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik. 2.§ Ennél fogva a háromszínű rózsa polgári jelképen újra fölvétetvén egyszersmind megállapíttatik, hogy minden középületeknél s közintézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország czímere használtassék. - Egyébiránt a kapcsolt részeknek szabadságukban hagyatván, hogy az ország színei és czímere mellett saját színeiket és czímerüket is használhassák.”2 Érdekes, hogy e törvényjavaslatának országgyűlési elfogadását (1848. március 26.), s a királyhoz való felküldését követően, de még az uralkodói szentesítés előtt, 1848. április 6-án (19. számában) a radikális Márczius Tizenötödike úgy vélekedett, hogy tíz-tizenkét esztendővel korábban a nemzeti szín még meglehetősen tiltott portéka volt és viselését felségsértésnek tekintették. Az

1 Arany János-. Országcímer, nemzeti szín. Nép Barátja 10. szám 1848. augusztus 6. - Arany János: Prózai művek (Arany János összes művei 10. kötet) (Szerk. Keresztury Dezső) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962. 176-178.

2 1848: XXI. A nemzeti színről és az ország címeréről. In: Magyar törvénytár. 1836-1868. évi törvényczikkek. (szerk. Márkus Dezső). Franklin Társulat, Budapest, 244.