A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Tózsa-Rigó Attila: Bécsi kereskedők keleti irányú kapcsolatrendszere és pozsonyi partnerei a 16. században
BECSI KERESKEDŐK KELETI KAPCSOLATRENDSZERE A 16. SZAZADBAN 339 A bécsiek pozsonyi partnerei A bécsi hitelezők által adósként megjelölt személyek az esetek döntő többségében (129 tiltás) nagy valószínűséggel pozsonyiak voltak. Négy bécsi polgárt találunk az adósok között, továbbá olmützi és nürnbergi adós vagyonát is tiltották bécsiek. A magyarországi partnerek között alacsony esetszámmal szerepel még kassai, körmendi, nagyszombati és szentgyörgyi polgár. Fontos kérdésként merül föl, hogy a bécsiekkel kapcsolatban álló pozsonyiaknak milyen volt a társadalmi státusza. A vizsgált pozsonyiak közül az 1542/1543-as adójegyzékben 25 esetben ismerjük az adott polgár, vagy annak közeli rokona által fizetett adóösszeget.25 26 Ez a halmaz abban a viszonylatban jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy az említett 25 személy a Verbotbuchhan 54 olyan ügyben szerepel, amelyben bécsi polgár volt a hitelező. A vizsgált csoport vagyoni helyzete változatos képet mutat, a súlypont a szélső értékek felé gravi- tál. A 25 esetből hat személynél (illetve családnál) a fizetendő adó az átlagérték (3,1 fontdénár) alatt volt. További hat esetben átlagos, vagy attól csak kevéssel több adót kellett fizetnie a polgárnak (3-6 fontdénár). Négy személy az átlag kétszerese fölötti összeggel adózott. Végül azon pozsonyi családok közül, akik kapcsolatban álltak bécsiekkel és ismerjük az általuk fizetett adót, a legnagyobb csoportot (kilenc család) azok képezték, akik az átlagos adó négyszeresét fizették vagyonuk után. Bár szűk az elemzési metszet, mégis arra következtethetünk, hogy a bécsiek pozsonyi partnerei elsősorban a város felsőközép- és felső rétegéből kerültek ki. Ezt erősíti még az a néhány személy, akik mellé nem tudunk adóösszeget rendelni, mégis más források vagy éppen maga a Tiltáskönyv információi azt mutatják, hogy jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolítottak, s ennek köszönhetően nagy vagyonnal rendelkeztek. Az alábbiakban - figyelembe véve a tanulmány terjedelmi korlátáit - csak néhány ilyen személyt emelek ki. Gregor Feinnal szemben 18 alkalommal jegyeztek be tiltást, bécsi hitelezője mellett többek között délnémet, iglaui, breslaui és itáliai kereskedőkkel is kapcsolatban állt. Négy alkalommal követeltek tartozást bécsiek Thomas Dreilingtől és Wolfgang Reisnertől. A Dreiling-Reisner társaság marhakereskedelemmel foglalkozott, fő hitelezői nürnbergi és augsburgi vállalkozók voltak. A kamarai iratok szerint Dreiling 1547-ben 1500 marhát hajtott át Ovárnál Csehország irányába.26 Rendkívül érdekes Wolf Han esete, aki egyfajta összekötő személyként értékelhető a nyugat-keleti irányú kapcsolatrendszerben. Han vagyonára 1554-1560 között négy bécsi hitelezője jelentett be tiltást. Egyikük Wilhelm Wülfing, aki hét alkalommal fordul elő a pozsonyi forrásban. Han nyugati irányú kapcsolatai túlmutattak Bécsen, ugyanis nürnbergiekkel is voltak hitelügyletei. Keleti irányban pedig kassai és váradi kereskedővel volt kapcsolatban.27 Végül a pozsonyi politi25 AMB MmB Taxa Registrum 3 d 3. 26 ÖStA FHKA Hofkammerarchiv (HKA) Hof'finanz Protokolle (HP) W. Nr. 197., E 1547. f. 4r. 27 A nürnbergiek és a váradiak kapcsolatához: Tózsa-Rigó A.: A pozsonyi Tiltáskönyv i. m. 1147.
