A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Tózsa-Rigó Attila: Bécsi kereskedők keleti irányú kapcsolatrendszere és pozsonyi partnerei a 16. században
Tózsa-Rigó Attila BÉCSI KERESKEDŐK KELETI IRÁNYÚ KAPCSOLATRENDSZERE ÉS POZSONYI PARTNEREI A 16. SZÁZADBAN* A címben említett két város közötti kapcsolati hálózat - legalábbis szűkén értelmezett gazdaságtörténeti szempontból - a kelet-közép-európai térség kereskedelmi rendszerébe illeszkedik. Magyarország külkereskedelmének vizsgálatánál egy több mint negyven évvel ezelőtti javaslat szerint két feladatot kell/ kellett volna szem előtt tartania a kutatásnak: a vizsgálatok kiterjesztése a szomszédos országok forrásaira, illetve a quantitativ elemzések előtérbe helyezése.* 1 Az előbbi cél az eltelt időszakban sajnos csak korlátozott mértékben valósult meg.2 A második feladat végrehajtásában viszont igen komoly akadályok előtt áll a kutató, ugyanis nem, vagy csak elvétve állnak rendelkezésünkre több évet átfogó és folyamatos adatsorokat tartalmazó források (például vámnaplók).3 Ezek hiányában csak áttételes információkkal dolgozhatunk. A klasszikus gazdaságtörténeti elemzések helyett tehát más megközelítésből kell vizsgálnunk a két város polgárai közötti kapcsolati hálózatot. Egy, a történeti térbeliséggel foglalkozó kötetben Christine Roll arról ír, hogy a közelmúltban a „tér visszatérése” érzékelhető a történettudományban. Ennek előzményeként a kutatás egyik alapkomponense, a tér jelentős mértékben visszaszorult a másik meghatározó kategória, az idő szerepével szemben. Ezzel összefüggésben a kelet-közép-európai térség kutatásának is új szempontokat Köszönettel tartozom Gecsényi Lajosnak az utóbbi években végzett kutatásaimhoz nyújtott levéltári és szakirodalmi segítségéért és mindenekelőtt az inspiráló beszélgetésekért. A levéltári és szakirodalmi kutatásokat egy 2011-es Collegium Hungaricum CH/2 ösztöndíj segítségével sikerült kiviteleznem. 1 Fiigedi Erik: Der Aussenhandel Ungarns am Anfang des 16. Jahrhunderts. In: Der Aussen- handel Ostmitteleuropas 1450-1650. Hrsg. Ingomar Bog. Köln-Wien 1971. 79. 2 Az ilyen szempontú vizsgálatok közül leginkább Gecsényi Lajos munkásságát emelhetjük ki. A teljesség igénye nélkül Gecsényi Lajos: Die Auseinandersetzungen des Wiener Stadtrats mit den aus Pest und Buda/Ofen vertriebenen Bürgern im Jahre 1534. Wiener Geschichtsblätter 61. (2006) 54-64.; Uö: Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században (Thököly Sebestyén fel- emelkedésének hátteréhez). In: Uő: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Győr 2008. 339-362.; Uő: Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16-17. század fordulóján. In: uo. 271-288.; Uő: Az Edlasperg-ügy (A magyar kereskedők bécsi kapcsolatai a 16. század első felében). In: uo. 289-307.; Uő: Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig. In: uo. 409-431.; Uő: Kelet-magyarországi kereskedők a nyugati távolsági kereskedelemben 1546-ban. In: uo. 229-239. 3 Gecsényi L.: Bécs és Magyarország i. m. 271.
