A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Péter Katalin: Szent emlékezetű Miksa király privilégiuma a Szepesi Kamarától Sárospataknak
tozzanak. Mert ebben a szakaszban egyértelműen szó van I. Ferdinándról, aki 1527 óta uralkodott, vagyis az előtt a dátum előtt nem születhetett a beköltöző nemesekről szóló diploma. Másrészt ide kívánkozik az a tény, hogy Patak igen magas rendű kiváltságot kapott vele. A földesúri területeken élő nemesek nem az önkormányzatok, hanem - a 17. század közepéig - az úriszék joghatósága alá tartoztak.30 A nemesek felett ítélkező mezővárosi bíró azonban rendkívüli, de nem csak Patakon létező jelenség volt. A Sárospatakhoz közeli Gönc, amely településnek egyébként a 16. század vége óta pallosjoga is volt, jóval később, 1625-ben kapta meg a helyben élő nemesek feletti joghatóságot.31 Több-kevesebb munkával ki lehetne elemezni Miksa privilégiumából még további Sárospataknak szóló, kétségtelenül kibocsátott, de a kamarai biztosoknak be nem mutatott oklevelet. Lehetne tárgyalni azt is, milyen méltánytalanságok érték, illetve nem érték a patakiakat a tárgyalások folyamán. Mert az külön elemzés nélkül is kétségtelen, hogy a biztosok bizonyos jogokat megvontak vagy szűkítettek. Magukhoz a patakiakhoz azonban nem az irat szövegének további boncolgatása visz közelebb, hanem az irattal, illetve más oklevelekkel fenntartott viszonyuk kiderítése. A Patak és a Miksa-féle privilégium kapcsolatában az a legfeltűnőbb, hogy jóllehet az iratot mind a patakiak, mind különböző hatalmasságok fontos jogforrásnak tekintették, a megújítására nem került sor. Ahogyan a Trautsohn uraság, illetve a Rákóczi uraság alatti esetekből kiderült, a 17. század és a 18. század elején is 16. századi formájában mutatták be.32 A normális, megszokott az lett volna, hogy vagy egyszerűen átírassák vagy megerősíttessék Miksa utódaival. Jó példa lehet az általános gyakorlatra a Patak párhuzamaként már megnevezett Korpona. Annak a településnek megvolt a Béla királytól 1244-ben nyert diploma eredetije és az eredeti másolati példánya is, de egyre-másra megerősítést kértek rá. Utolsó ma ismert esetükben, 1603-ban Rudolf a kilencedik uralkodó volt, aki megerősítette - az összes korábbi megerősítéssel együtt - IV Béla Korponának szóló oklevelét.33 Hibbe eljárása pedig egyenesen elképesztő. Ahogy már írtam, a Béla király által adományozott jogokat ő csak közvetve kapta meg. Vagyis a jogbiztosító oklevelek Korponának szóltak, a hibbeiek mégis csináltattak a 16. század elejéig nyert diplomákból könyvszerűen összefűzött, óriási dokumentumot. Ma is a hibbei anyaggal együtt őrzik.34 Végeredményben úgy tűnik, Sárospatak és az iratok kapcsolata sajátos volt. A város nem követte azt az általános gyakorlatot, miszerint a jogbiztosító diplomákat időnként át kell íratni vagy meg kell erősíttetni. Legalábbis nem követte következetesen, mert Miksa oklevelét csak gondosan őrizte évszázadokon át, egy másikat viszont, az ismeretlen időpontból Ulászlótól származó oklevelet, ahogy az MIKSA KIRÁLY PRIVILÉGIUMA A SZEPESI KAMARÁTÓL SÁROSPATAKNAK 307 30 Az országgyűlés az 1647. 22. törvénycikkel törölte el az úriszéknek a más birtokán élő nemesek feletti illetékességét. L. az 1638. 2. törvénycikket is. Corpus Juris Hungarici. Magyar törvénytár 1608-1657. Magy. jegyz. Márkus Dezső. Bp. 1900. 31 II. Ferdinánd, 1625. okt. 26. Hiteles másolata: Libri regii 7. 435. 32 A 20. századi restaurátor azt írja, hogy igen gondosan őrzött példány volt. Kiváltságlevél 18-19. 33 Rudolf 1603-as diplomájának hiteles másolata: Libri regii 5. 557-574. Ebben Béláé az 561-562. o. 34 Statny Archív v Bytci, Pobocka Liptovsky Mikulás, Mestecko Hybe U 744.; MOL DL/DF 271 894.
