A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Péter Katalin: Szent emlékezetű Miksa király privilégiuma a Szepesi Kamarától Sárospataknak
304 PÉTER KATALIN kellett a sárospatakiak helyzetén könnyíteniük.12 Végül megkapta Sárospatak Miksának a dolgozatom tárgyát képező diplomájában a Szepesi Kamara embereivel kialkudott engedményeket. Kézhez kapták továbbá, ahogyan Miksa szövegéből kiderül, a négytagú szepesi kamarai bizottságnak a megállapodásról írt tételes felsorolását. Ez lehet a „4 pecsétek alatt kiadott levél”. Vagyis a Mik- sa-féle privilégium rendelkező része, amit Rákóczi - nyilván praktikus okokból - magánál tartott. Az 1569-1570-es tárgyalásokon Patak igen lényeges eredményeket ért el. Főként azért tartom az eredményeket elismerésre méltónak, mert Sárospatak képviselői a kamarai biztosokkal folytatott megbeszélések során egyetlen korábbi kiváltságlevelüket sem tudták felmutatni. Ez a tény a biztosok szövegéből világos. A patakiak „azt állítják”, „kérnek”, a partnerek pedig „méltányosnak tartanak”, „megengednek” bizonyos intézkedéseket. A patakiak kijelentéseket tesznek a jogaikról, alkudoznak, de semmit nem bizonyítanak jogbiztosító diplomával. Nem mutatnak be korábbi okleveleket. Holott voltak kiváltság- leveleik, illetve kaptak különböző uralkodóktól diplomákat. A korábbi, de Miksa embereinek be nem mutatott diplomák közül legbiztosabb tudásunk arról van, amelyet Sárospatak Sátoraljaújhellyel együtt ismeretlen időpontban II. Ulászlótól kapott. Ezt az oklevelet 1548. október 20-án I. Ferdinánddal átíratták.13 Akkor tehát még bizonyosan megvolt. Tartalma pedig egyértelmű: az egész országra kiterjedően mentességet ad Sárospatak és Újhely lakóinak valamennyi szárazon és vízen szedett királyi és királynéi adó, valamint harmincad fizetése alól.14 A Miksától kapott privilégium - 1. pontjában - mégis csak úgy írja, a patakiak „azt állítják”, mentesek a vámok és harmincadok alól. Majd a vámmentességet továbbra is fenntartja, a harmincadmentességet viszont - mivel a harmincad [szerintük] a korona tulajdona - megvonja. Arról, hogy a patakiaknak két király által oklevélben szavatolt harmincadmentességük volt, nincs szó. Közvetett tudásunk van aztán más létező, de a biztosoknak be nem mutatott oklevelekről. A következtetések kiindulása egyrészt az, hogy Sárospatak az Árpádok alatt a hatalmas királyi birtok egyik jelentős települése volt.15 Másrészt azon az alapon lehet továbbgondolkozni, miszerint 1548-ban az ország- gyűlés Sárospatakot a szabad- és bányavárosok, valamint Beregszász és Szőlős mellett a „hatalmasabb helyek” közé sorolta.16 E két tényező alapján lehet Patak jogait a királyi birtokként indult, majd fontos helyzetben álló települések jogaihoz hasonlónak feltételezni. 12 Kiváltságlevél 5., 12. 13 I. Ferdinánd, 1548. nov. 20. Hiteles másolata: MÓL Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regii (A 57) (a továbbiakban: Libri regii) 2. 296-297. 14 Felmenti őket „a solutione quorumcunque tributorum seu theloniorum tam suorum Rega- lium et Reginalium quam etiam aliorum quorumcunque Tricesimarum et Vectigalium in terris et super aquis intra ambitum huius regni Hungáriáé et parcium sibi subjectarum”. Hiteles másolata: Libri regii 2. 295-296. 15 Szűcs Jenő-. Sárospatak kezdetei és a pataki erdőuradalom. Történelmi Szemle 35. (1993: 1-2. sz.) 1-57. 16 Fraknói Vilmos: A magyar országgyűlések története 1526-1587. 1-3. Bp. 1874-1881. 2. 665.
