A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Pálffy Géza: Örök vesztesek vagy örök nyertesek? Felkelések a kora újkori Magyarországon és Erdélyben

288

PALFFY GÉZA

2) 1604-től 1670-ig merőben új korszak köszöntött be. Ekkor már a társadalom kiváltságokkal bíró vezető csoportjai, a magyar királysági rendek is rendszeresen kihasználták, sőt egyes képviselői nem egy esetben vezetőivé váltak az erdélyi fejedelmek Habsburg-ellenes hadjáratainak, hogy rendi kiváltságaikat és a királyság irányításában betöltött szerepüket megerősíthessék.17 Kiemelten hangsúlyozandó, hogy ezek már a kezdetektől fogva egyfajta vallásháborúk is voltak,18 ám csak az utóbbiaknak tartani őket ugyanúgy egyoldalú beállítás lenne, mint kizárólag rendi felkeléseknek vagy csupán erdélyi fejedelmi hadjáratoknak. Mivel pedig a Bocskai-felkelés eredményeként az 1608. évi pozsonyi diétán a Bocskai mellett és ellen harcoló magyar királysági rendek közösen - Közép-Eu- rópában egyedülálló módon - rendi kiváltsággá (sőt valójában még ennél is többé) tették a vallásszabadságot,19 így az ellenreformáció közepette a következő fél évszázadban ezért folytatott küzdelem még sokszínűbbé változtatta a rendi felkeléseket. Ezek csúcsát az 1670. évi főúri mozgalom jelentette, amikor a királyság első főméltóságai döntöttek előbb (1666) az oszmánokkal való szövetkezés, majd utóbb a fegyveres felkelés mellett.20

3) A harmadik korszak 1672-től 1735-ig a kurucmozgalmak és -felkelések időszaka (1672-1685, 1697, 1698, 1703-1711, 1714, 1716, 1735) volt, amelyek ugyancsak egyfajta magyar specialitásnak tarthatók.21 Ezek során a 17. században az állandó háborús állapotok miatt folyamatosan

17 További irodalommal: Benda Kálmán-. A Habsburg-abszolutizmus és a magyar nemesség a 16. és 17. század fordulóján. Történelmi Szemle 27. (1984) 445-479., ill. újabban Protihabsburské stavovské povstania a ich vplyv na vyvoj pohranicnych regiónov Slovenska a Mad’arska v 17. storocí / Habsburg-ellenes rendi felkelések és ezek hatása Szlovákia és Magyarország határmenti térségének fejlődésére a 17. században. Ed. Stefan Sutaj. Presov 2008.

18 Frissen I. Rákóczi György 1644-1645. évi hadjárata példáján 1. Kármán Gábor-. Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után. Bp. 2011. 33-71.; ill. Bethlen kapcsán vö. Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága, az országegyesítés és a Porta. Századok 117. (1983) 1028-1060., valamint a szlovák szakirodalomból 1. még Vojtech Dangl: Slovensko vo víre stavovskych povstaní. Bratislava 1986. és Július Bartl: Stavovské povstania uhorskej sfachty v 17. a na zaciatku 18. storocia v kontexte slovenskych dejín. Vojenská história 12. (2008: 2. sz.) 28-52.

19 Magyar Törvénytár / Corpus Juris Hungarici. 1608-1657. évi törvényczikkek. Magy. jegyz. Márkus Dezső. Bp. 1900. 8-9., ill. újabban Tusor Péter: Az 1608. évi magyar törvények a római inkvizíció előtt. II. Mátyás kiközösítése. Aetas 15. (2000: 4. sz.) 89-105. és Péter Katalin: A vallásügy a bécsi béketárgyalásokon. In: „Frigy és békesség legyen...” A bécsi és a zsitvatoroki béke. Szerk. Papp Klára - Jeney-Tóth Annamária. (A Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója VIII.) Debrecen 2006. 171-175.

20 Pauler Gyula: Wesselényi Ferenc nádor és társainak összeesküvése. 1-2. Bp. 1876.; Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664-1685). (Értekezések a történeti tudományok köréből, Új sorozat 91.) Bp. 1990.; R. Várkonyi Ágnes: A Wesselényi szervezkedés történetéhez 1664-1671. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál - Pálffy Géza - Tóth István György. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 2.) Bp. 2002. 423^160.; ill. a horvát irodalomból: Andelko Mijatovié: Zrinsko-Frankopanska urota. Zagreb 19992.

21 A 17. század végi kurucmozgalmakra alapvető: Benczédi László: A hegyaljai kuruc felkelés 1697-ben. Bp. 1953.; Köpeczi Béla: „Magyarország a kereszténység ellensége”. A Thököly-felkelés az európai közvéleményben. Bp. 1976.; A Thököly-felkelés és kora i. m.; Hegyaljai felkelés 1697. Tanulmányok a felkelés 300. évfordulójára. Szerk. Tamás Edit. (A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 36.) Sárospatak 2000.; Varga J. J.: Thököly Imre és Magyarország i. m.