A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - I. - K. Lengyel Zsolt: Hungarológia, finnugrisztika és Kelet-Európa-kutatás Németországban. Egy kulcskérdés, két válasz és néhány tartalmi következmény

rint az 1984-1998 közötti összesen 507 hungarológiai jellegű monográfia közül 301 a történet- (127), a gazdaság- (90) és a politikatudomány (84) területén jelent meg. Ezen 59,4 százalékos arány a jog- és földrajztudományi, szociológiai, művészettörténeti és etnológiai tételekkel tovább növekszik az irodalom- és színház- (19), valamint a nyelvtudományiak (14) összesen 6,5 százalékával szemben.38 Ezek az adatok nem fedik fel a társadalom- és szellemtudományok túlsúlyának koncepcionális jegyeit. Ezért az alábbiakban a historiográfiai, illetve politológiai ágazatok határain túlterjedő két témakörben felvillantjuk a legújabb válogatott termés néhány tartalmi jellegzetességét.

1. Kapcsolattörténetek

A mediavisztikai munkák a szűkös és nemigen bővíthető forrásalap miatt erősen módszertani jellegűek. így a Müncheni Magyar Intézet Studia Hun- garica sorozatában 2003-ban megjelent, az Árpád-kori német-magyar államközi kapcsolatokról írott eichstátti doktori értekezés a függőség és szuverenitás fogalmainak korhű alkalmazásával újra-, sőt, jelentős mértékben átértelmezi azt a folyamatot, amelynek során a Magyar Királyság betagolódott a latin kereszténység világába.39 Eredményeit magyarországi,40 németországi,41 erdélyi magyar42 és francia43 recenziók kedvezően méltatták. Egy másik középkorba utaló, müncheni doktori értekezés a magyar kalandozások nyomán a Nyugat közvéleményében kialakult Magyarország-kép forrástani feldolgozása; ugyanabban a sorozatban látott napvilágot 1997-ben. Fő célja, hogy az utókorban elterjedt nézetekkel szemben kimutassa a 12. századig élt kép változásait.44 A magyarországi,45 romániai német,46 észak-amerikai,47 lengyel48 és németországi49 kritika szintén elismerően fogadta.

38 Az összes humántudományi témakör abszolút és százalékos arányaival, valamint a felmérés forrásaival Fischer HEntwicklungen und Probleme i. m. 246-247.

39 Gábor Varga: Ungarn und das Reich vom 10. bis zum 13. Jahrhundert. Das Herrscherhaus der Árpádén zwischen Anlehnung und Emanzipation. München 2003. Magyar nyelvű bő foglalata: Uö: Heinricus III. rex pacificus. Az Árpádok és a Német-Római Birodalom uralkodóinak kapcsolatáról. In: Aetas 22 (2007) 3, 35-58.

40 Tringli István Levéltári Közlemények 75 (2004) 1, 142-143.

41 Sarah Hardy In: Ungarn-Jahrbuch 27 (2004) 417^120; Wolfgang Kessler ABDOS-Mittei- lungen 24 (2004) 1-2, 34; Stefan Samerski in: Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde 28 (2005) 2, 225-226; Harald Zimmermann in: Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters 60 (2004) 2, 838-839.

42 Lfóránd] R[igán] Korunk, 3. folyam, 15 (2004) 9, 127.

43 Philippe Depreux Bulletin d’Information de la Mission Historique Frangaise en Allemagne 2005/41, 407.

44 Maximilian Georg Kellner. Die Ungarneinfalle im Bild der Quellen bis 1150. Von der „Gens getestanda” zur „Gens ad fidem Christi conversa”. München 1997.

45 Veszprémy László Századok 132 (1998) 257-258; Zimonyi István: Magyar kalandozások a Nyugat szemével. Aetas 14 (1999) 3, 184-190; Király Péter: Gondolatok a kalandozásokról. M. G. Kellner: „Die Ungarneinfalle...” könyve kapcsán. Magyar Nyelv 96 (2000) 59-67, 181-193.

46 Zeno-Karl Pinter Forschungen zur Volks- und Landeskunde 41 (1998) 1-2, 249-250.

47 Charles R. Bowlus Südost-Forschungen 57 (1998) 655-657.

48 Ryszard Grzesik Kwartalnik Historyczny 106 (1999) 2, 79-81.

49 Harald Zimmermann Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde 21 (1998) 2, 211-212; Roland Pauler Zeitschrift für bayerische Landesgeschichte 61 (1998) 476-477; Hansgerd Göckenjan

HUNGAROLÓGIA, ... ÉS KELET-EURÓPA-KUTATÁS NÉMETORSZÁGBAN 27