A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Oborni Teréz-Varga Szabolcs: A béke mint a hatalmi propaganda eszköze Jagelló (II.) Ulászló és Szapolyai (I.) János uralkodása idején
272 OBORNI TEREZ - VARGA SZABOLCS mutatkozzék a békés megegyezésre. A megegyezést a két magyar király között a lengyel királyon kívül VII. Kelemen pápa is igyekezett előmozdítani. Egy 1530-ban Ferdinánd követével, Dal Borgóval folytatott eszmecsere során azt javasolta, hogy ura mindenképp igyekezzék békét kötni Jánossal, és ha János ragaszkodik a királyi címhez, akkor Ferdinánd a magyar koronának alávetett tartományok egy részéről mondjon le, amit aztán János uraljon, és így az ország védelmének költségei is megoszlanának kettejük között.109 János ezekben az években több levelet juttatott el a Pápához, és követei által is számos alkalommal tudatta, hogy a kereszténység érdekében nem szűnik meg munkálkodni, és ennek érdekében kész Ferdinánddal is egyezségre jutni.110 Erre csak egy példa, amikor 1532 februárjában Verancsics Antal VII. Kelemen pápa előtt tartott beszédében uralkodójának a keresztény valláshoz és a Szentszékhez való hűségét és ragaszkodását hangsúlyozta, hozzátéve, hogy János mindig is jó keresztény volt és az is marad, a szultánnal kötött szövetségre pedig csak a szükség kényszerítette rá, de most őszintén békét akar kötni Ferdinánddal.111 A Pápaságnak ezekben az esztendőkben komoly szerepe volt a János és Ferdinánd közötti diplomáciai küzdelemben - mert a pápai udvarban folytatott egymás elleni hadakozást nem lehet csupán propaganda-harcnak minősíteni. Jánosnak számos komoly pártfogója volt a nemzetközi színtéren, köztük a legrangosabbak I. Ferenc francia és VIII. Henrik angol király, mégis, a befolyásos Habsburg-érdekkör és diplomácia nagyobb sikert tudott aratni, és VII. Kelemen a legtöbb esetben János-ellenes álláspontot foglalt el.112 A lengyel udvar közbenjárásával 1530 októberében Poznanban kezdődtek meg és egy hónap után sikertelenül be is fejeződtek a tárgyalások, amelyek alatt mindkét fél rendkívüli bizalmatlansággal tekintett a másikra. 1530-ban I. Zsigmond lengyel király így írt a szász hercegnek: „Követünk, kit Magyarországra küldtünk azon hírt hozta, hogy János király kész a békére és örvend az alkalomnak...,”113 hogy béketárgyalásokat folytathat Habsburg Ferdinánddal. Ez azonban nem egészen így volt. A színfalak mögött mind János, mind Ferdinánd folyamatosan készült a fegyveres összecsapások folytatására. Jagelló I. Zsigmondtól több követi utasítás, számos, mindkét királyhoz írott levél és feljegyzés maradt fenn. Ezekről azért érdemes említést tenni, mert egyrészt Zsigmond király politikai álláspontja nem volt jelentéktelen egyik fél számára sem, másrészt ő volt az, aki a tárgyalássorozat alatt mindvégig a keresztény felek közötti megegyezést a Respublica Christiana egyetértésének fenntartását, a háborúskodás helyett a keresztény egységet és összefogást hangoztatta. 1530-ban a követeinek adott utasításban több alkalommal is kifejezte, hogy a béke fenntartása az egész kereszténység számára a legfontosabb cél.114 109 Fraknói V: János király és a római Szent-szék i. m. 795-798. 110 Uo. 799. 111 Verancsics beszéde a pápai audiencián: Uo. 895-897. 112 Uo.; 1. még: Botlik Richárd: Szapolyai János és VIII. Henrik kapcsolata. PhD-disszertáció. Bp. ELTE, 2010. (Kézirat). 113 Idézi: Botlik R.: Az 1531. évi krakkói alku i. m. 591. 114 „... quod a multis conspici possit... ad quod omnium Christianorum populorum et prin- cipum expectatio intenta magis hoc tempore fórét, quam sit conventus iste praesens oratorum ad
