A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Oborni Teréz-Varga Szabolcs: A béke mint a hatalmi propaganda eszköze Jagelló (II.) Ulászló és Szapolyai (I.) János uralkodása idején
266 OBORNI TEREZ - VARGA SZABOLCS ténik.81 A kettős királyválasztást követően nemcsak a fegyveres harc indult meg a felek között, de a politikai propaganda eszközeit is csatasorba kellett állítaniuk annak érdekében, hogy saját legitimitásukat, saját uralmukat minél nagyobb körben fogadtassák el az országon belül és kívül. Szapolyai (I.) János (14877-1540) mellett 1526 előtt nem volt jelentősebb humanista tudósokból álló gyakorlott politikusi kör, amelynek segítségével gyors és tudatos taktikát dolgozhatott volna ki vetélytársa, Ferdinánd ellen. Ennek okai között arra is utalhatunk, hogy Szapolyai mint erdélyi vajda az 1510-1526 közötti években főként Erdélyben tartózkodott, és ott a gyakori oszmán támadások visszaverésével és a határvidék védelmével volt elfoglalva. Vajdaként fenntartott ugyan egy szűkebb kancelláriai és udvari személyzetet Erdélyben, amelynek tagjai azonban főként a vajda igazságszolgáltató funkciójából fakadó feladatoknak és a helyi kormányzat ügyeinek intézésével és írásba foglalásával foglalkoztak.82 így nem csoda, ha a Mohácsot követően kialakult helyzetben időnként kapko- dóan, óvatosan vagy nehezen döntött, és döntései utóbb nem hozták meg a várt sikert. Amint 1526 őszén királlyá választották, I. János megkezdte a belső kormányzatban és a diplomáciában használható politikai elit összegyűjtését. Új politikai vezető gárdája tagjainak nagy részét a Szapolyai-rokonság és familiárisi kör adta, illetve az a köznemesi csoportosulás, amely megválasztotta.83 Az 1526-1527. években János királynak néhány tekintélyes tanácsost és diplomatát sikerült maga mellé állítania a korábbi királyi udvar személyzetéből is. Ezen tanácsosok között feltűnően sok volt a horvát-dalmát származású személy, hogy csak néhányat említsünk: Tranquillo Andreis, Giovanni Statileo, Brodarics István, a fiatal Verancsics Antal, Frangepán Ferenc és végül a legnagyobb hatalomra és befolyásra szert tett Fráter (Utiesenic, Martinuzzi) György barát.84 Az itáliai egyetemeket végzett, művelt udvari kör tagjai vagy egyházi, vagy világi politikusi pályán indultak el még a Mohács előtti években, majd azt követően végül kikötöttek János pártján és ott halálukig meg is maradtak.85 A legjelentősebb János-párti diplomaták között tartjuk még számon - a fentebbiek mellett - a lengyel Hieronym Laskit, aki főként a Portával kapcsolatos ügyeket intézte.86 Fráter György kivételével 81 A korszakra összefoglalóan: Pálffy Géza-. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp. 2010. (História Könyvtár, Monográfiák 27.); Barta Gábor: Illúziók esztendeje - megjegyzések a Mohács utáni kettős királyválasztás történetéhez. Történelmi Szemle 20. (1977) 1-30. 82 Szapolyai vajdai kancelláriájáról ld: Janits (Borsa) Iván: Az erdélyi vajdák igazságszolgáltató és oklevéladó működése 1526-ig. Bp. 1940.; Jakó Zsigmondi Az erdélyi vajda kancelláriájának szervezete a XVI. század elején. Kolozsvár 1947. (Erdélyi Tudományos Füzetek 202.) 83 Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után. (Szapolyai János király kormányzása 1526. november - 1517. augusztus.) Századok 111. (1977) 635-680. 84 Utiesenic (Martinuzzi) György, másként Fráter György pálos szerzetes (14827-1551), Szapolyai (I.) János király, majd özvegye Jagelló Izabella és gyermekük Szapolyai (II.) János Zsigmond választott király mellett nagy befolyásra szert tett tanácsos, kincstartó (1534-), váradi püspök és Bihar vármegye főispánja (1534—), helytartó (1541-), főbíró (1544-), bíboros (1551). 85 Barta Gábor: Humanisták I. János király udvarában. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. Bp. 1987. 194. 86 Hieronim Laski (1496-1541) Rómában és Bolognában tanult, majd európai peregrináción vett részt, 1518-ban tért vissza Krakkóba, ettől kezdve egyre jelentősebb lengyel diplomáciai megbízatásokat kapott. 1523-tól Syeradz vajdája, 1527-től I. János magyar király diplomatája volt. János
