A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Molnár Antal: Katolikus missziók a Balkánon XI. Ince pápasága idején (1676-1689): A csúcsponttól a pusztulásig
248 MOLNÁR ANTAL és Dalmáciában, amelyek egy ideig az anyaprovincia részeiként, majd a 18. század közepétől kezdve önálló rendtartományokként működtek, sokkal kedvezőbb feltételek között biztosítva a balkáni katolicizmus továbbélését.51 A menekült barátok az új rendházaikban is jó ideig őrizték a régi, elhagyott kolostor emlékét.52 A folyamatosság, az óhazához való tudatos kötődés számos eleme közül itt csak a népi vallásosság formáinak kontinuitására utalok, amelyek közül a boszniai és bulgáriai kolostorból elmenekített kegyképeknek az újonnan alapított magyarországi és erdélyi ferences templomokban való elhelyezése és továbbélő tisztelete a legbeszédesebb.53 A helyben maradt katolikus lakosság csak nagyon lassan regenerálódott: a 300 ezres boszniai katolicizmus maradéka a 18. század közepére is legfeljebb 40 000, a század végére is mintegy 100 000 főt ért el.54 A demográfiai veszteségekkel egyenlő súlyú, ha nem komolyabb veszteséget jelentett a szociokulturális törés. A balkáni katolicizmus Boszniában és Bulgáriában is elvesztette a városi (kereskedő-kézműves) jellegét, és egyértelműen falusias, elit nélküli felekezetié vált, ami mind konfesszionális súlyát, érdekérvényesítő képességét, mind kulturális jelentőségét, és ezzel szoros összefüggésben a balkáni nemzetépítésben elfoglalt helyét is döntően befolyásolta.55 A katolikus elem jelentőségének drasztikus csökkenése is nagyban hozzájárult, hogy a 18. században Balkán-szerte az ortodox egyház és kereskedőréteg vette át az újkori nemzeti mozgalmakban a vezető szerepet.56 * * * 51 Franjo Emanuel Hosko: Pastoralno djelovanje Bosne Srebrene u Slavoniji i Podunavlju nakon oslobodenja od turske vlasti. In: Uő: Franjevci i poslanje Crkve u kontinentalnoj Hrvatskoj. Zagreb 2001. (Analecta Croatica Christiana XXXIV) 117-172. A 18. századi bolgár ferencesség történetének legfontosabb krónikás elbeszélő forrása nemrégiben hasonmás kiadásban és bolgár fordításban is megjelent: Hronika na bálgarskoto franciskanstvo (XIV-XVIII v.), sástavena prez 1775 g. v gr. Alvinc ot Blazius Klajner (Archívum tripartitum - III.). Tvorceski kolektiv: István Lenard Madjar, Donka Dimitrova Markovska, Marta Búr, Raja Zaimova. Sofija 1999. (Arhivite govorjat 6.). 52 A bajai rendházban élő barátok az olovói kolostorhoz tartoztak egészen 1704-ig, Olovo pusztulásáig. Nándor Kapocs-Mihály Kőhegyi (hrsg.): História Domus Bajensis. Chronik des Franziskanerkonvents in Baja. I. 1694-1840. Baja 1991. (Bajai Dolgozatok 7.) 15. 53 A gradovrh-i Mária képet a bácsi ferences templomban, az olovóinak tartott kegyképet Újlakon, a belgrádi ferencesek Mária-képét Szotinban, a ciprovci ikont pedig a gyulafehérvári ferences templomban helyezték el. Bálint Sándor: A délvidéki katolikus népélet forrásai. In: Uő: Sacra Hungária. Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből. Kassa 1943. 78-86.; Tüskés Gábor: Búcsújárás a barokk kori Magyarországon a mirákulumirodalom tükrében. Bp. 1993. 29-30., 324. 54 Dzaja, S. M.: Konfessionalitát i. m. 151-156. A 18. századi boszniai vizitációs jelentések kiadása: Juliján Jelenic: Spomenici kultumoga rada ffanjevaca Bosne Srebrenicke. Mostar 1927. (Monu- menta Franciscana Jugoslaviae 1.); Dominik Mandic: Chroati catholici Bosnae et Hercegovináé in descriptionibus annis 1743 et 1768 exaratis. Chicago-Roma 1962. (Monumenta Chroatiae Vaticana 1.). 55 Ezt plasztikusan fogalmazta meg Vincenzo Zmajevic antivari érsek egy 1735-ben kelt levelében: a háború előtt számos gazdag katolikus kereskedő élt Boszniában, akik fenntartották a püspöküket és nemzetük tisztességét, de a háború miatt csődbe mentek vagy Dalmáciába telepedtek át, így megszűnt az egyházat támogató réteg. Peter Bartl: Unveröffentlichte Briefe Vincenz Zamjevics zu Problemen des Orthodoxen Balkans. In: Dona Bibliotecaria Gertrud Krallert zum 65. Geburtstag. München 1979. (Beiträge zur Kenntnis Südosteuropas und des Nahen Orients XXXIV) 13-25., 16-17. 56 A balkáni ortodox kereskedők 18. századi előretöréséről mindmáig a legjobb áttekintés Traian Stoianovich magisztrális tanulmánya: The Conquering Balkan Orthodox Merchant. The Journal of Economic History 20. (1960) 243-313.
