A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Molnár Antal: Katolikus missziók a Balkánon XI. Ince pápasága idején (1676-1689): A csúcsponttól a pusztulásig

KATOLIKUS MISSZIÓK A BALKÁNON (1676-1689)

239

rezidenciáját soha fel nem kereső bákói püspök alá tartozó moldvai katolikusok (marcianopolisi érsekség) esetében. Az egyébként mindig jelen levő egyéni ambíciók legékesebb példája az ochridai latin érsekség feltámasztása, amelynek gyakorlatilag nem voltak hívei. A nem kellően pontosan definiált kiindulópont felemás eredményeket hozott. Az 1670-es években a Balkánon a tényleges szükségleteket és a rendszer teherbíró képességét sokszor figyelmen kívül hagyó, néha túlcizellált, néha pedig nagy hiátusokat felmutató missziós egyházszervezet működött, amely körül az egyik legsúlyosabb konfliktusforrást a bizonytalan egyházmegyei határok jelentették.11

Másrészt viszont az Urbano Cerri által jelzett legfontosabb szervezeti kérdésekben a balkáni missziós intézményrendszer viszonylag megbízhatóan működött. A század közepétől a sok tekintetben inkompetens velencei és bécsi nunciust, illetve a sokszor gyér helyismerettel rendelkező (minden esetben itáliai származású) raguzai érseket helyi (raguzai és cattarói) ágensek váltották fel, akik sokkal hatékonyabban és komoly tapasztalattal közvetítettek a Balkán-félsziget és Itália között.12 Többször küldtek vizitátorokat a belső problémákkal küzdő missziós területekre, akik néha valóban jelentős mértékben orvosolták a nehézségeket, miként a Cerri által említett 1671-1672. évi albániai vizitáció.13 A világi papság folyamatos utánpótlását a Collegio Urbano balkáni növendékei mellett a loretói és fermói illír kollégiumok biztosították, a korábbiakhoz képest nem is rossz hatásfokkal.14

A balkáni katolikus felekezeti struktúrának négy nagyon komoly kihívással kellett szembenéznie, amelyekre Cerri jelentése is felhívja a figyelmet. A legsúlyosabb minden bizonnyal az oszmán uralom sajátos feltételrendszere volt: a világi hatalom egyértelmű keresztényellenessége minden határozottabb konfesszionális strukturálódást lehetetlenné tett. A balkáni katolicizmus a másik durva külső

11 A balkáni missziós struktúrák kialakítására az 5. jegyzetben idézett monográfiám mellett lásd a Propaganda Fide Kongregáció jubileumi tanulmánykötetében megjelent vonatkozó írásokat: Pietro Tocanel: Laboriosa organizzazione déllé Missioni in Bulgaria, Moldavia, Valachia e Transil- vania. In: Sacrae Congregationis de Propaganda Fide Memória Rerum. (350 anni a servizio déllé missioni 1622-1972). 1/2. (1622-1700). Dir. Josef Metzler. Rom-Freiburg-Wien 1972. 239-273.; Büro Koksa\ L’organizzazione periferica delle Missioni in Ungheria e in Croazia. In: Uo. 274-291.; Bazilije Pandzic: L’opera della S. Congregazione per le popolazioni della Penisola Balcanica centrale. In: Uo. 292-315.

12 Raguza és Cattaro közvetítő szerepéről Róma és a Balkán-félsziget között egy készülő tanulmányomban kívánok részletesebben szólni.

13 Az albániai apostoli vizitáció jegyzőkönyve: APF Visite e Collegi vol. 34. Két egyházmegye anyaga nyomtatásban is napvilágot látott: Peter Bartl (Hrsg.): Albania Sacra. Geistliche Visitationsberichte aus Albanien. 1. Diözese Alessio. Wiesbaden 2007. (Albanische Forschungen 26, 1.) 108-122.; Uö (Hrsg.): Albania Sacra. Geistliche Visitationsberichte aus Albanien. 2. Erzdiözese Durazzo. Wiesbaden 2011. (Albanische Forschungen 26, 2.) 196-214.

14 Vittorio Bartocettv. II Collegio di San Pietro e Paolo di Fermo 1663-1746. Studia Picena 9. (1935) 1-34.; Carlo Verducci: II Collegio Illirico di Fermo. Deputazione di Storia Patria per le Marche. Atti e Memorie. Nuova serie 82. (1977) 175-196.; Slavko Kovaéic: II Collegio Illirico presso il santuario della Santa Casa di Loreto 1580-1798. In: Pellegrini verso Loreto. Atti del Convegno Pellegrini e Pellegrinaggi a Loreto nei secoli XV-XVIII. Loreto 8-10 novembre 2001. A cura di Floriano Gri- maldi-Katy Scordi. Ancona 2003. (Studi e Testi. Nuova Serie 21.) 217-249.; Marco Moroni: I collegi illirici delle Marche e la penisola balcanica in etä moderna. In: Adriatico. Un mare di storia, arte, cultura. A cura di Bonita Cleri. Ripatransone 2000. 183-202.