A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - I. - K. Lengyel Zsolt: Hungarológia, finnugrisztika és Kelet-Európa-kutatás Németországban. Egy kulcskérdés, két válasz és néhány tartalmi következmény

pontból visszavonul az őshaza- és nyelvrokonság-kutatásba, amelyekből legfeljebb az irodalomtörténet felé tágul.8 A három németországi, a hamburgi, a göttingeni és a müncheni finnugrisztikai tanszék közül jelenleg csak a hamburgin létezik egy hungarológiainak nevezett, filológiai arculatát országismereti tanegységekkel kiegészítő szakirány.9 A szabályt megerősítő kivételként a Hanza-városi tanszéken 1988 óta működő Hungarológiai Központ (Zentrum für Hungaro- logie10) az elmúlt másfél évtizedben egyebek mellett három olyan nemzetközi munkatervet valósított meg, amelyeknek közzétett tanulmányai a korszakokon átívelő német-magyar kapcsolatokat a természet- és humántudományok terén társadalomtörténeti és modernizációelméleti közelítésben vizsgálják.11 E kötetek több szakágazat eredményeit széles földrajzi távlatban tükrözve annak a felfogásnak a lenyomatai, amely a németországi finnugrisztikában, illetve egyetemi hungarológiában éppenséggel nem általános érvényű. A göttingeni és a müncheni tanszék nyelvészeti, nyelvoktatási és irodalomtörténeti profilú, amint a berlini Humboldt Egyetem korábbi Hungarológiai Szemináriuma is (Seminar für Hungarologie), amely Magyar Irodalom és Kultúra (Ungarische Literatur und Kultur) néven ma már csak „szakterület” (Fachgebiet) a Szlavisztikai Intézeten belül.12

HUNGAROLÓGIA, . . . ÉS KELET-EURÓPA-KUTATÁS NÉMETORSZÁGBAN 23

2. A Kelet-Európa-kutatás regionális arculata

Mi szól mégis a tág koncepció mellett? Az, hogy volt és van rá igény. A kulcskérdésre adott másik válasz a társadalom- és szellemtudományi elemzések, monográfiák, ülésszakok, előadások sorából bontakozik ki. A historiográfiai Kelet- Európa-tanulmányok keretében született meg idestova négy-öt évtizeddel ezelőtt, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem Kelet- és Délkelet-Európa Történeti Tanszéke (Institut für Geschichte Osteuropas und Südosteuropas der Ludwig- Maximilians-Universität München) és a Müncheni Magyar Intézet (Ungarisches Institut München) együttműködése során, például a két intézmény konferenciáin.13 A Magyar Intézet 1962-es megalapításától ebben a vonzáskörben műveli és

8 Vö. A finnugorok világa. Szerk. Nanovfszky György. Budapest 1996; Nyelvrokonaink. Szerk. Nanovfszky György. Budapest 2000.

9 http://www.slm.uni-hamburg.de/BA/finnougristik.html#HunHF (Letöltés ideje: 2012. január 3.)

10 http://www.hdh.uni-hamburg.de/node/55 (Letöltés ideje: 2012. január 3.)

11 Technologietransfer und Wissenschaftsaustausch zwischen Ungarn und Deutschland. Aspekte der historischen Beziehungen in Naturwissenschaft und Technik. Hgg. Holger Fischer, Ferenc Szabad- váry. München 1995; Deutsch-ungarische Beziehungen in Naturwissenschaft und Technik nach dem Zweiten Weltkrieg. Hg. Holger Fischer. München 1999; Wissenschaftsbeziehungen und ihr Beitrag zur Modernisierung. Das deutsch-ungarische Beispiel. Hg. Holger Fischer. Red. Mirja Juelich. München 2005.

12 http://www.uni-goettingen.de/de/sh/106929.html

; http://www.finnougristik.uni-muenchen.de/ index.html; http://www.slawistik.hu-berlin.de/institut/fachgebiete/ungarlit (Letöltés idje: 2012. január 3.).

13 Az előadások zöme az Ungarn-Jahrbuch (

http://www.ungarisches-institut.de/institut/katalog- ub.htm

, 2012. január 3.) több egykori kötetében olvasható. Tematikájukhoz 1. a konferenciasorozatot kezdeményező tanszékvezető vázlatos visszatekintését: Stadtmüller, G.: Begegnung i. m. 59.