A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Kulcsár Krisztina: Adalék a Helytartótanács 1769. évi reformjához. Albert szász-tescheni herceg első helytartói évei és 1768. évi előterjesztése

230

KULCSÁR KRISZTINA

Albert herceg előéletét vizsgálva kijelenthetjük, hogy nem szánták, nem szánhatták kormányzati feladatra, ezért számos ismerete hiányos volt. Mint a szász választófejedelem negyedik életben maradt fiúgyermeke, nem volt sem birtoka, sem esélye arra, hogy jelentős politikai szerepet tölthessen be. Csekély apanázsa miatt sokkal inkább az egyház vagy a katonaság kötelékében volt lehetséges a boldogulása. A herceg ifjúkorában ezért nem részesült kellő államelméleti, államigazgatási vagy jogi képzésben sem. Kevés és csupán felszínes ismeretei miatt feltehetően nehéznek és kínosnak tűnhetett számára a helytartótanács élén állni. Ráadásul teljességgel ismeretlen volt előtte a Magyar Királyságjogi helyzete, a bíráskodás menete, valamint a hivatalos nyelvként használt újkori, hivatali latin is. Szászországban, gyermekkorában mindössze a mondattanig jutott el, és az ókori szerzők műveit olvastatták vele.26 Nehéz feladatot bíztak tehát rá, amelynek meg kellett felelnie.

A herceg az eskütétel után 1766. január 7-én vonult be Pozsonyba, a helytartótanács elnökeként az üléseken az 1723. évi instrukcióban foglaltak szerint kellett eljárnia.27 Utasításának kiegészítésében visszanyúltak Lotharingiai Ferenc István helytartóságának (1732-1741) gyakorlatára.28 Albert 1766. január 10-én elnökölt első alkalommal a Magyar Királyi Helytartótanács ülésén Pozsonyban. Jelen volt Pálffy Mikós országbíró, gróf Balassa Pál, Klimó György pécsi püspök, gróf Csáky János, gróf Apponyi György, gróf Erdődy János, gróf Szunyogh János, Stehenics János tinnini választott püspök, gróf Balassa János, Forgách Miklós, gróf Csáky Imre, gróf Illésházy János, gróf Zichy Zsigmond és a köznemesek közül Csiba Imre, Gosztonyi István, Sidó Mihály, Balogh László, Herlein Ferenc, Győry Ferenc, Kvassay József, Sauska Antal, Csiba János, Fá- biankovics Károly, továbbá a titkárok: Hlavács János, Hatos Ferenc, Aszalay József és Klobusiczky József.29 Az eseményről eldicsekedett menyasszonyának, Mária Krisztina főhercegnőnek is, aki január 14-én Bécsben láthatta az Albert által első ízben aláírt tanácsi kiadmányokat is. Míg Mária Terézia magát a tényt, a főhercegnő leginkább vőlegénye kézírásának külalakját dicsérte meg.30

A kezdetekről a herceg maga így vallott: „Mivel gondolkodásmódommal nem tudtam összeegyeztetni, hogy e tisztségben egyszerűen csak szimbolikus szerepet játsszak, és minthogy az uralkodónő is azt kívánta, hogy buzgalommal lássam el feladatköreimet, evégett a munka és a gyakorlat által még nagyobb gonddal szereztem meg a szükséges ismereteket. Soha nem hanyagoltam el, hogy elnököljek a Helytartótanács tanácskozásain, hogy valamennyi levelet és

26 MÓL A Habsburg család magyaróvári levéltára, Albert herceg iratai (P 298) Nr. 2. A. II. 12/1. föl. 3r.; Malcher, F. X.: Herzog Albrecht i. m. 13-14.

27 MOL A 57 (Libri regii) 47. k. 366-367.

28 Uo. 47. k. 377.; Albert példánya: MOL N 13 (Arch. loc. Alberti Ducis Saxoniae) Lad. 67. Fasc. 1. Nr. 6.; uo. Nr. 7. 1766. Uralkodói parancslevél, 1765. dec. 30.; Ferencé: uo. 1732. Uralkodói parancslevél, 1732. máj. 18.; MOL C 42 (Acta mise.) Idealia. Nr. 65. 1766. jan. 2.

29 MÓL Helytartótanácsi levéltár, A Magyar Királyi Helytartótanács regisztratúrája, Proto- collum sessionale (C 1) 1766. pag. 35.

30 MÓL A Habsburg család magyaróvári levéltára, Albert herceg iratai (P 298) Nr. 8a. föl. 39r. Mária Krisztina Albertnek, 1766. jan. 15. A levélben említett kiadmányok: MÓL Magyar Kancelláriai Levéltár, Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Litterae Consilii Regii Locumtenentialis Hun- garici (A 23) 1766/40., 46., 49., 50-52.