A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Kenyeres István: A magyarországi réz- és marhakereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi hitelügyletek a 16. század második felében
NEMZETKÖZI HITELÜGYLETEK A 16. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 219 8. ábra. A rézügyletek megoszlása a befektetők lakhelye szerint Besztercebányai rézüzlet ()sszeg % Augsburg 503.333 62,9 Becs 278.449 34,8 Nürnberg 18.561 2,3 Összesen 800.343 100 Látható, hogy az augsburgi cégek ebben a közel két évtizedben fél millió rFt-tal részesedtek az üzletből (63%), a bécsi vállalkozók 280 ezer rFt-tal (35%), a nürnbergiek pedig elenyésző hányaddal. 9. ábra. A rézüzletben érdekelt cégek Cég/üzletember Város Év Összeg (rFt) % Paller-Weiss cég Augsburg 1568-1570, 1576, 1579, 1587 503.333 62,9 Bartholomäus Castello Bécs 1587, 1589 137.394 17,2 Jobst Croy Becs 1579, 1582 99.255 12,4 Tobias Weiss Bécs 1573, 1583 15.320 1,9 Matthes Preu cs. tan. Becs 1575 4.500 0,6 Heinrich Pilgram örökö sei és Paul Schenken Nürnberg 1582 18.561 2,3 David Haag UK tanácsos, udvarmester Becs 1583 12.042 1,5 Basin, Clemens Bécs 1583 9.938 1,2 Összesen 800.343 100 A fenti táblázatból az is látható, hogy a vizsgált korszakban az augsburgi befektetőket kizárólag a Pallér-Weiss cég képviselte, míg Bécsből a marhakereskedelemmel is foglalkozó Castello és Croy a két meghatározó befektető, ketten összesen a befizetések 30%-át mondhatták a magukénak. A fennmaradó befizetések megoszlanak az augsburgi rokonsággal bíró Tobias Weiss és Clemens Basin bécsi kereskedők, valamint David Haag, az Udvari Kamara tanácsosa, Matthias Preu császári tanácsos és Nümbergből Heinrich Pilgram örököseinek cége között. Végül érdemes összegeznünk, hogy a két hitelügylettípus, azaz a marha- és rézkereskedelemre felvett hitelek együttesen hogyan oszlottak meg. (L. a 10. ábrát a Függelékben!) A diagram adatai jól szemléltetik: a rézüzletre felvett hitelek nagyságrendje jóval jelentősebb volt a marhakereskedelmi hitelekhez képest, igaz ez utóbbiak éppen akkor köttettek, az 1570-es évek közepén, amikor a rézkereskedelemre éppen nem folyt be kölcsön. Összességében egyébként a fenti adatok alapján éves átlagban közel 60 000 rFt jövedelemié tehettek szert a Habsburgok a Magyar Királyság
