A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Kenyeres István: A magyarországi réz- és marhakereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi hitelügyletek a 16. század második felében
210 KENYERES ISTVÁN nem igazán vizsgált aspektusa: az említett exportcikkekhez kapcsolódó, főként nemzetközi hitelügyletek. E hitelügyeletek kapcsán hangsúlyoznom kell, hogy az alábbiakban csak olyan ügyleteket tárgyalok, amelynek egyik szereplője mindig az uralkodó, illetve annak nevében a Magyar Királyság, ill. a Habsburg Birodalom illetékes pénzügyigazgatási szervei, főként a bécsi székhelyű Udvari Kamara. A témát éppen a Habsburg monarchia és a Magyar Királyság kora újkori pénzügyeinek vizsgálata keretében kezdtem el vizsgálni, érdeklődésem elsősorban arra irányult, hogy ezek a hitelügyletek milyen szerepet játszottak a birodalom és a Magyar Királyság finanszírozásában.* 3 Ennek érdekében szisztematikusan kezdtem el feltárni a nagyobb összegű hitelekre vonatkozó forrásokat, amelyek elsősorban hitelszerződések kötelezvények formájában öltenek testet. E források között markánsan elkülönül egy olyan csoport, amely kifejezetten a magyarországi marha- és rézkereskedelemhez kapcsolódik Az alábbiakban 49 darab, döntően 1573 és 1583 között keletkezett, a magyarországi marhakereskedelemmel kapcsolatos, illetve 18 darab 1568-1589 között keletkezett, a rézüzletre vonatkozó hitelszerződés, kötelezvény adataira támaszkodunk4 Ezen ügyletek közös jellemzője, hogy olyan hitelügyletekről van szó, amelyben a hitelt nyújtó a hitelért cserébe nem konkrét jövedelmek beszedésére vagy kamatos visszafizetésre volt jogosult, lianem a hitel ellentételeként kedvezményes kereskedelmi jogokat kapott és rajta múlt, hogy tudott-e ezekkel élni. Mondanunk sem kell, hogy ez mekkora előnnyel kecsegtetett a hitelfelvevő államnak ugyanakkor nyilván a hitelt nyújtónak is meg kellett találnia a számítását. A vizsgált időszak kapcsán meg kell jegyeznem, hegy az előbb jelölt időszakokon kívül is akadnak még ilyen jellegű ügyletek azonban tapasztalataim szerint a szóban forgó ügyeletek elsősorban az 1560-as évek végétől az 1580-as évek végéig jellemzőek A fenti időhatárt az is indokolja, hogy az 1570-es és az 1580-as évek közepéről állnak rendelkezésre olyan kimutatások adatok amelyek alapján képet alkothatunk a Magyar Királyság összjövedelméről, ideértve a marhakereskedelem által érintett harmincadról, illetve a témánkba vágó besztercebányai rézvállalat hasznáról is.5 Még egy megjegyzést i. m. 600-627. Újabban a Fuggerek magyarországi tevékenységére általában - sajátos szlovák történeti felfogósban, ám mégis használható összefoglalásban - 1. Peter Kalus: Die Fugger in der Slowakei. Augsburg 1999. (Materialen zur Geschichte der Fugger, Bd. 2.). 3 A jelenséget a marhakereskedelem és a harmincadbevételek kapcsán először Zimányi Vera említette röviden: Magyarország az európai gazdaságban 1600-1650. Bp. 1976. (Értekezések a történeti tudományok kőiéből 80.) 77. Az alábbi tanulmányban elemzett, főként a marhakereskedelmet érintő konkrét ügyletekre és az abban szereplő főként délnémet kereskedők szerepére Gecsényi Lajos hívta fel a figyelmet Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig című, először 2002-ben napvilágot látott tanulmányában. In: Uő: Gazdaság, társadalom, igazgatás i. ni. 425-428. A hitelügyeleteknek a magyarországi bevételekben játszott szerepére 1. Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században. Levéltári Közlemények 74. (2003) 59-103. Itt vázlatosan kitértem a jelen tanulmányban tárgyalt problémakörre is: 100-101. 4 A fenti források az Österreichisches Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv Gedenkbücher Ungarn (ÖStA HKA GBU) köteteiben lelhetők fel, főként a 396-402. kötetekben. Mivel a közel 70 szerződés pontos hivatkozása jelentős terjedelmet igényelne, a felsorolásuktól eltekintek, csupán a példákat fogon idézni. 5 Kenyeres L: A királyi Magyarország bevételei i. m. 92-99.
