A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - H. Németh István: Városok a csőd szélén? A magyarországi szabad királyi városok eladósodásának hátteréhez
ban egy állandó tételből arról értesülhetünk, hogy a 17. század hetvenes éveiben Pozsony város tanácsa egy hatalmas, 100 000 forintos összeget vett fel a pálos rendtől, amelynek 6 százalékos kamatai a város állandó kiadásai között található még a 18. század első harmadában is. E tétel nem szerepelt az általunk vizsgált évek között. A felvett adósságokkal ugyan sikerült befoltozni a városi pénztár lyukait, az adózók által be nem fizetett összegeket ezekkel a bevételekkel pótolták, de az adósságok újabb adósságokat szültek, hiszen az évente állandó szintű, vagy akár növekvő katonai terhek miatt nem tudták visszafizetni az adósságok jelentős részét, az adósságra rakódó kamatterhek pedig tovább növelték a városok likviditási gondjait.39 A szabad királyi városok által a kamatokra kifizetett összegek valóban tetemesnek mondhatók. Kismarton, Breznóbánya és Szentgyörgy esetében a kamarai biztosok jóvoltából pontos információink vannak az éves kamat mértékére, a többi városnál pedig ezek az összegek csak megbecsülhetők. Kismartonnak a megváltakozás és a portiók miatt 24 500 forint adóssága volt, amire a kamatok évente 1800 forint újabb terhet raktak. Breznóbánya esetében ez közel 9 000 forinttal kevesebb volt, erre mintegy ezer forint kamatot fizetett, ami a városra kirótt repartíció 11 százalékát jelentette. Szentgyörgy adóssága nagyjából 30 000 forint volt. A kamatok elérhették a 2000 forintot. A biztos vizsgálata szerint még ez utóbbi összeg kifizetése is nagyon megterhelte a város költségvetését.40 Ha Sopron egyre növekvő adósságára rakódó további kamatterheket az ismert és általánosnak tekinthető 6 százalékos kamattal kiszámoljuk, megdöbbentő adatokhoz jutunk. A 8. ábrán látható, hogy a város kiszámított kamatterhei a kezdeti 9000 forintról közel 12 000 forintra nőttek. Ha a számított kamat összegét a repartíció összegéhez hasonlítjuk, akkor végeredményként azt kapjuk, hogy a kamat összege az adott év portiójának 33-48 százaléka között mozgott, vagyis a teljes adó harmada és közel fele között volt! A Sopronnál sokkal kisebb Ruszt esetében is relatíve igen nagy összegekkel számolhatunk, átlag 2300-2400 forinttal. Ha a fertőparti városkára rótt hadiadó mértékéhez hasonlítjuk ezt az összeget, akkor a kamatok a teljes adó 15-22 százalékát tették ki, ami átlagosan a katonai kiadások egynegyede volt! Az arányok és a kamatokra kiszámított összegek mindkét esetben megdöbbentőek, hiszen Ruszt 17. századi országgyűlésenként kiszabott taxaterhelése nagyjából azonos nagyságú volt az adósságok után fizetendő kamat összegével.41 Pozsony esetében ugyanezek az adatok már a számadáskönyvek adatain alapulnak, amelyekből igazolhatjuk a Sopron és Ruszt esetében megfigyelteket. 1733-ban a számadáskönyvek bejegyzése szerint több mint 63 000 forint adóssága volt a városnak, amely tőkeösszeg után ebben az évben több mint 5000 forintot fizetett ki a város. A kamat összege azonban nem tekinthető minden évre érvényesnek, mivel több esetben figyelhettünk fel a számadáskönyvek bejegyzései között arra, hogy adott évben a A SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK ELADÓSODÁSÁNAK HÁTTERÉHEZ 177 39 Archiv Hlavného Mesta SR Bratislavy, Magistrat mesta Bratislavy (MMBr), Kammerrechnungen. 40 MOL E 34 pag. 478., 510-512. 41 HKA HFU RN 316. 1687. szeptember föl. 142-146. Bécs, 1687. szeptember 10.
