A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - H. Németh István: Városok a csőd szélén? A magyarországi szabad királyi városok eladósodásának hátteréhez

jobban elszegényedtek, úgyhogy a kamara kénytelen volt a hátralékok nagy részét elengedni. A korszak három országgyűlésén (1681, 1687/88, 1708) a porciók és az egyéb haditerhek (vectura, szállás stb.) mellett taxát is kiróttak a városokra, összesen 134 173 forintot, amely azonban csak igen lassan folyt be. Előfordult, hogy 2000-3000 fős lélekszámú kisvárosok a század végére már 50 000 forint hátralékkal küzdöttek. A 17. század utolsó harmadát és a 18. század első évtizedét a Magyar Királyság történetében az oszmánok elleni visszafoglaló háborúk és a sorozatos felkelések (hegyaljai, Thököly, Rákóczi) határozták meg, amikor a városok egyszerre voltak kitéve a császáriak és a felkelők sanyargatásának, illetve a városok elfoglalásakor követelt, több tízezer forintos hadisarc kifizetésének. Az olyan, mintegy 2000 fős lakosú kisvárosok, mint Bártfa egyenként közel 10 000 forint értékben voltak kötelesek a hadsereg ellátását biztosítani.25 Nagyszombat 1662-ben mintegy 7000 forintos adóssága 1702-re 27 000 forintra emelkedett, Kassa adósságai pedig 70 év alatt többszörösére emelkedtek. 1672-ben 18 000 forintról 1752-re közel 51 000 forintra.26 A városok vezetése ebben a helyzetben nem tudott mást tenni, mint egyre másra vett fel hiteleket, zálogosította el a város birtokait.27

A SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK ELADÓSODÁSÁNAK HÁTTERÉHEZ 173

Az adófizetési képesség romlása

A hátralékok mögött a városi polgárság adófizetési képességének rohamos csökkenése is állt. A jelenségre a városi levéltárakban jelentkező új adóelszámolás típusa is rámutat, ugyanis a 17. század első éveitől kezdve mindenhol megjelentek a polgárok által be nem fizetett adók összegzésére szolgáló ún. restanciajegyzékek. E kötetek feldolgozása sok esetben értelmetlennek bizonyul, mivel a hátralékokat nem személyenként és évenként lebontva, hanem az egyes adózó háztartásokban összegezve írták össze. Nagyszombat esetében azonban szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mivel a restanciajegyzékek és az adókönyvek is évente fennmaradtak, és a restanciajegyzékek vezetése is alkalmat nyújt arra, hogy egy felületes elemzésre vállalkozzunk.28 Az 1636. évi kötet szerint ekkor 9728,58 magyar forint be nem hajtott adóösszeget számolhatott a város. A város polgárai az első négy évben e hátralékok 70 százalékáról 25 százalékára csökkentették az összeget, majd a be nem hajtott adók aránya 20 százaléknál állandósult. Ez az arány sem mutat túl jó értékeket, de az 1660. és 1676. évi hátralékok befizetésének ütemével összehasonlítva kiderül, hogy nem

25 Németh /.: Várospolitika i. m. 1. köt. 262., 265-269., 277-278.

26 Nagyszombatra lásd: H. Németh István: Die finanziellen Auswirkungen der osmanischen Expansion auf die Städteentwicklung in Ungarn. In: La fiscalitä nell’economia europea secc. XIII- XVIII - Fiscal Systems in the European Economy from the 13th to the 18th Century. Szerk. Simo- netta Cavaciocchi. Firenze 2008. 771-780.; H. Németh István: Vplyv osmanskej vojny na vyvoj miest v Uhorsku a dahové zafazenie slobodnych král’ovskych miest v Uhorsku v 16. a 17. storoci. Histo- ricky Casopis 56. (2008) 29^12. Kassa: MOL E 210 Civitatensia 15. t. 9. sz. Pozsony, 1672. június 28.; HKA Civitatensia RN 3 1756. január 5.

27 Németh Várospolitika i. m. 1. köt. 244-280.

28 Státny archív v Bratislave, pobocka Trnava, Magistrat mesta Trnava (AMTr), Dane a poplatky IIIb/71., 1110/598-600.