A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - H. Németh István: Városok a csőd szélén? A magyarországi szabad királyi városok eladósodásának hátteréhez
H. Németh István VÁROSOK A CSŐD SZÉLÉN? A magyarországi szabad királyi városok eladósodásának hátteréhez* Bevezetés A kora újkori várostörténet-írásban a városok fejlődését korábban meglehetősen sötétre festették, a szerzők főként a gazdaság és a városiasodás elmaradását hangsúlyozták. E szemlélet kialakulásában döntő szerepe volt Szűcs Jenő 1963-ban megjelent németnyelvű tanulmányának, amely a magyar városfejlődésnek sokáig az egyetlen tézisszerű összefoglalását nyújtotta a kutatás számára. A tanulmány alapjait Szűcs saját középkorra vonatkozó kutatásai, a nyugat- és kelet-európai gazdasági munkamegosztáson alapuló szemlélet, valamint a Szűcs által nagymértékben felhasznált egykori országgyűlési törvények, városi statútumok és kiadott források, illetve a városokról rendelkezésre álló 18. századi állapotleírások jelentették. Szűcs Jenő alapvető érdeme, hogy a magyarországi városfejlődést makroszinten helyesen láttatta: bemutatta a nyugat-európai és a magyarországi városfejlődés alapvető eltéréseit, a magyarországi városok csökkent fejlődési képességeinek okait és következményeit.* 1 A magyarországi városok gazdasági szerepét azonban valójában az ország adottságaihoz mérten kell megítélni, és e tekintetben már egészen más képet nyerhetünk e közép- és kisvárosok gazdasági és társadalmi képéről. Az utóbbi évtizedekben az utóbbi szemléletet tükröző objektívebb megközelítés nyert teret. Egyrészt a magyar városokat immár nem rendi (vagyis feudális jogállásuk), hanem településföldrajzi, gazdasági alapon kezdték szemlét ni.2 E szemléletváltásnak köszönhetően a kutatások már nem azt emelték ki, hogy a korabeli városhálózat mennyire ritkás, hanem a térség, bár kis lakosságú de mégis városias településeinek fejlődését. Az Oszmán Birodalom által részben elfoglalt, illetve a Habsburg tartományokhoz csatlakozott, vagyis politikailag megosztott Magyar Királyság gazdasági és politikai megítélése is jelentős mértékben változott, mivel a mikroszinten folytatott vizsgálatok egy más, gaz* A kutatás a Habsburg Történeti Intézet, valamint az OTKA (K 68914, K 83731) támogatásával valósult meg. 1 Szűcs Jenő: Das Städtewesen in Ungarn im XV-XVII. Jh. In: La Renaissance et la Réfor- mation en Pologne et en Hongrie, 1450-1650. Szerk. Székely György-Fügedi Erik . (Studia historica Academiae scientiarum Hungaricae 53.) Bp. 1963. 97-164. 2 A korszakra összefoglalóan 1.: Bácskai Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Bp. 2002.
