A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Guszarova, Tatiana: „A nagy réghy dicsiretes magyar gyókérbóll ky nőtt szép ágh…” Berényi György báróságára írt Gratuláció
BERÉNYI GYÖRGY BÁRÓSÁGÁRA ÍRT GRATULÁCIÓ 159 kai rokonszenvéről és ellenszenvéről is tanúskodik, kritikus érzelmeiről a Habsburgokkal szemben. Az országgyűléseken megerősödtek a kapcsolatok Berényi és rokona-hon- fitársa, Kereszthury László között, aki az 1642-es, 1646/47-es, 1649-es, 1655-ös, 1659-es és 1662-es országgyűléseken vett részt. Kereszthury is több bizottság tagja volt.49 1649-ben, akkoriban Nyitra megye alispánjaként, mint a magyar küldöttség tagja Augsburgban járt a birodalmi gyűlésen, hogy előadja Magyar- ország szánalmas helyzetét, és segítséget kérjen a Német Birodalomtól.50 Kereszthury osztotta Berényi politikai nézeteit, és hozzá hasonlóan védte a protestánsok érdekeit. Közelről figyelte barátja és rokona tevékenységét, és kivételesen nagyra értékelte «Gratuláció»-jában. Kereszthury véleményével biztosan mások is egyetértettek a megyei közgyűlésen és a rendek felső fórumain. Mindazonáltal politikai képességeivel és aktivitásával Berényi nem múlta felül az országgyűlések akkori elismert nemesi vezetőit, a már említett Szemerét, Zákányt, Barnát stb. Ókét azonban sem III. Ferdinánd, sem I. Lipót nem jutalmazta meg és emelte fel úgy, ahogy Berényit. Berényi miféle további tulajdonságai vonzhatták nemcsak társait, hanem az udvart is, és segítették társadalmi felemelkedésében? Bizony, nem utolsó szerepet játszott a vagyona, amely egyre nőtt a hatalom legfelső köreiben megerősödött kapcsolatai révén. Esterházy Miklós nádor egészen 1645-ben bekövetkezett haláláig pártfogolta elvrokonát. Magyarországi érdemeire hivatkozva nem egyszer eredményesen járt közben a királynál Berényi érdekében: III. Ferdinánd új birtokokat adományozott a nádor pártfogoltjának, és biztosította neki és utódainak mind férfi, mind női ágon összes javaikat.51 Esterházy Miklóst és Berényi Györgyöt nem csak az állami és hadi ügyek köthették össze. Nem zárjuk ki azt, hogy György segített neki Sempte és Temetvény várak igazgatásában, amelyek a kincstárral folytatott hosszú és nehéz harc után 1636-ban kerültek a nádor birtokába.52 Berényi Esterházy Miklós halála után sem maradt patrónusok nélkül. 1651-ben Pálffy Pál nádor az uralkodó és a haza szolgálatában szerzett érdemeiért Györgynek újabb királyi birtokadományt ért el.53 Feleségeinek jószágaival együtt Berényi 49 CJH 1655: 30 te. R 603.; 1655: 100. P 643. 50 Uo. 1655: 17. E 593. 51 Komáromy A.: Karancsberényi báró Berényi György i. m. 141. 52 1637/38-ban a kincstár és az országgyűlés között heves viták folytak a Thurzók örökös nélkül maradt vagyonának sorsáról (MÓL 114 Kovachich Márton György gyűjteménye és Acta diaetalia. 1. köt. Diaria diaetalia. Georgii Barna et Pauli de Zemere Diarium Diaetae Posoniensis a die 6. Novembris A. 1637 usque ad diem 7 Április A. 1638 deductum. Decembris 29., 30., 31.; Jrnuarii 2., 4. etc.). Az ország még emlékezett magyar földesurak birtokainak elkobzására, amelyet különböző ürügyekkel II. Rudolf és a kincstár sűrűn gyakorolt a 16. század végén és a 17. század elején. Esterházy Miklós, Illésházy Gáspár, Csáky László és a magyar félnek sok más képviselője fellépett a kincstár igényei ellen. Figyelemre méltó, hogy Berényi György, akit a Thurzó-család követeként ez a kérdés érdekelhetett volna, semmit nem írt erről naplójában Szemere Pállal ellentétben. Kiegészítő adatok nélkül nem lehet megmagyarázni viselkedését. Talán az játszhatott szerepet benne, hogy amikor Thurzó Mihály halála után a kincstár és a Thurzók nőági örökösei között dühödt vita kezdődött, Berényi III. Ferdinánd parancsára kénytelen volt átadni a királyi biztosnak az irányítása alatt levő Thurzó-birtokokat Semptével és Temetvénnyel együtt. {Komáromy A. : Karancsberényi báró Berényi György i. m. 136.). Tehát csendben kellett maradnia. 63 Ezek a földek korábban a Berényiek birtokában voltak, de elvesztették őket. (Uo. 144.)
