A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Guszarova, Tatiana: „A nagy réghy dicsiretes magyar gyókérbóll ky nőtt szép ágh…” Berényi György báróságára írt Gratuláció
158 TATIANA GUSZAROVA délyi fejedelem követeként érkezett.44 Az országgyűlési naplókból és törvényekből látszik, hogy Berényi politikai súlya gyarapodott. Nélküle nem tud meglenni az evangélikusok egy ülése sem, a Királyság sérelmi bizottságának tagja, az Alsó Ház és az evangélikus rend mindig őt küldi más kiváló szónokokkal együtt a tárgyalásokra a Felső Házhoz, ä Királyság főméltóságaihoz, a katolikusokhoz, végül az uralkodóhoz.45 Azokba a bizottságokba is delegálták, amelyeknek feladata a határok kiigazítása volt a Magyar Királyság és Szilézia,46 illetve Morvaország47 között. Már nem marad kétség aziránt, milyen felekezethez tartozott Berényi: evangélikusként, nyíltan és következetesen védte a protestánsok érdekeit. Ezekben az években Berényi magasra emelkedett a politikusi ranglétrán. Az 1649. és 1655. évi országgyűléseken a források Berényit a legtevékenyebb és legbefolyásosabb követek között említik: ezek Szemere Pál, Zákány András, Barna György, Klobusiczky András, Mednyánszky Jónás, Vitnyédi István voltak. Velük gyakran a nádor folytatott titkos tárgyalásokat, ahová Berényit is hívták.48 A felsorolt politikusok többnyire a felső-magyarországi megyékből származtak: éppen ezek okoztak nagy gondot a hatóságoknak Habsburg-ellenes hangulatuk és az erdélyi fejedelmek iránt tanúsított rokonszenvük miatt. A Bocskai mozgalomnak, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György Királyság elleni hadjáratainak korszakában ezek a vármegyék nem mutattak lojalitást az uralkodó dinasztiához. A Rákócziaknak kiterjedt birtokai voltak Felső-Magyaror- szágon, és az a tény, hogy a linzi béke feltételeinek megfelelően hét felső-magyarországi vármegye I. Rákóczi György birtokába került, még jobban erősítette ezen országrészek nemességének kapcsolatait az erdélyi fejedelmekkel. Nem véletlenül épp ezekből a nemesekből választották a Rákócziak követeit a magyar országgyűlésekre. Egyrészt nem voltak idegenek Magyarországon, jó hírnévnek örvendtek megyéikben, kitűnően ismerték a helyi viszonyokat és tájékozottak voltak a Királyság belső ügyeiben és a nemzetközi helyzetet illetően is. Másrészt a Rákócziak mint földbirtokosok és erdélyi fejedelmek, akikhez a Habsburgok politikájával elégedetlen magyarországi nemesek jelentős része vonzódott, élvezhették ezeknek a nemeseknek a bizalmát. A magyar országgyűléseken a Rákócziakat képviselték a már említett Szemere, Zákány, Klobusiczky, Barna és néhány más nemes, akik a fórumok legtevékenyebb részvevői voltak; közéjük tartozott Berényi György is. A linzi békekötés után Berényi a Rákócziak szolgálatába lépett, akiknek az új viszonyok között nemcsak saját birtokaik, hanem a csatolt területek irányításához is szükségük volt a helyi nemességből származó, tapasztalt emberekre. Feltételezhetjük, hogy ehhez a választáshoz hozzájárultak a fent említett országgyűlési aktivisták és az erdélyi követek ajánlásai is. Ugyanakkor ez a szolgálat a Rákócziaknál Berényi politi44 MÓL 114 Kovachich Márton György gyűjteménye és Acta diaetalia. 2. köt. Diaria diaetalia. Diarium Diaetae Posoniensis Anni 1655 a die 25. Februarii ad diem 1. Julii deductum. Marcii 18. (Továbbiakban: Diarium 1655). 45 Diarium Szemere 1649. IV 27., V 18. 46 Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1608-1657. évi törvénycikkek (Továbbiakban: CJH). Bp. 1900. 1649: 26. te. E 539. 47 Uo. 1649: 27. te. E 541.; 1655: 17. te. E 593. 48 Diarium Szemere 1649. 28-29. IV
