A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - G. Etényi Nóra: Reprezentáció Regensburgban 1664-ben
REPREZENTÁCIÓ REGENSBURGBAN 1664-BEN 147 udvari pletykákra utalva azon mereng, hogy három nagy hegy és három nagy síkvidéki akadály áll az útjában e fontos pozíció elnyeréséig, eljátszva a Berg és Dorf végű nevekkel.79 Regensburg városa hosszú évtizedeken keresztül minden évben száz tallér fizetett Jonas Schrimpfnek, Nürnberg város bécsi ágensének, hogy a város érdekeit a császárvárosban képviselje, illetve a várost érdemi információkkal lássa el Bécsből.80 Elképzelhető, hogy tőle származik az információ. Jonas (Johann) Schrimpf ágens Regensburgban tartott esküvőjéről a naplóíró is beszámolt, sőt köszöntő versek gyűjteményét is beillesztette krónikájába, láthatóan jó volt a városi értelmiséggel a követ kapcsolata. Az 1663-tól 1806-ig működő állandó birodalmi gyűlés tanácskozásainak intenzitása sokszor ingadozott, fokozatosan már nem is követek, hanem olyan jogászok és rezidensek vitték az ügyeket, akik egyszerre több hatalmi központot is képviseltek. Egy 1688-ban ideérkezett - később botrányos viselkedése miatt kitiltott - angol követ szerint Londonból nézve unalmas és álmos politikai központtá alakult Regensburg. A birodalmi gyűlés megnyitásakor, illetve a török elleni háborúk idején éppen a török elleni segélyek megszavazása miatt azonban fontos tanácskozások zajlottak81 a birodalmi gyűlésen, melyek nagy lehetőséget jelentettek a választófejedelmi politika összehangolására, bel- és külpolitikai érdekegyeztetésre, s csak a 17. század végére erősödött jelentősen a császári udvar befolyása. 1664 februárjában a birodalmi segélycsapatok megszavazásának időszakában különösen intenzív volt a török elleni propaganda, az egyesített seregek fővezérének megválasztása reményében általában is megnőtt a törökellenes nyomtatványok száma.82 A külpolitika eszköztárába a kortárs nyilvánosság manipulálása is beletartozott, melyet egy művelt városi középréteghez tartozó, közügyek iránt érdeklődő polgár is bennfentesként figyelemmel tudott kísérni. A tanácskozásokról érdemi információkhoz nem jutott, azokat nem tudta befolyásolni, de megfigyelőként élénk érdeklődéssel kísérte a változásokat, s pontosan értette a reprezentációban megfogalmazott politikai célkitűzéseket és erőviszonyokat. A közügyek iránti érdeklődést bizonyítja, hogy a városi krónika névtelen szerzője szisztematikusan gyűjtötte a legjelentősebb eseményekre vonatkozó nyomtatott beszámolókat, jelentéseket. Sőt ez a művelt városi kulturális elit azt is fontosnak tartotta, hogy saját szerepét, társadalmi státusát alkalmi nyomtatványok segítségével folyamatosan megjelenítse a városi közéletben. A krónika egyik utol79 StAR Chroniken I Ae2 Nr. 28. 1665 Den 30 Jenner „Nach den der Fürst Porcia Kayes. Oberster Hofmeister gestorben is Herr W von Lobkowitz an sein stell kommen worüber nach folgender aus Wien von einen Guten Freund alhero geschriben worden.” Auersperg, Schwarzenberg, Lamberg, Sitzendorff, Weissenwolf, Gonzaga. 80 StAR Cam. 125. 1664 f. 217. „Anno 1664 erstlich Herr Johann Schrimpfen gemeine Statt Agenten am Kayserl Hoff sein vom 17 Octobris 1663 biss 1664 wider solchen Tag Verfallens be- soldung zahlt 100 gulden.” G. Etényi N: Hadszíntér és nyilvánosság i. m. 208-209. 81 Schindling, A.: Die Anfänge i. m. 111. 82 Thomas Nicklas: Der Dichter als Störenfried: Angelus Silesius und die Debatte um seine „Türcken-Schrifft” von 1663. In: Axel Gotthard, Andreas Jakob, Thomas Nicklas (Hgg.): Studien zur politischen Kultur Alteuropas. Festschrift für Helmut Neuhaus zum 65. Geburtstag. Berlin 2009. 269-271.
