A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - G. Etényi Nóra: Reprezentáció Regensburgban 1664-ben

REPREZENTÁCIÓ REGENSBURGBAN 1664-BEN 141 térségben legnagyobb közvetlen politikai súllyal rendelkező bajor választófeje­delem46 gondosan tervezett bevonulását azonban részletesen lejegyezte ismét, pedig az 1664-es bevonulásokat már nem is sorolta fel tételesen a naplóíró, csak gondosan kitért rá, hogy melyik birodalmi városból érkeztek követek, s a vá­lasztófejedelmek közül kik jelentek meg személyesen Regensburgban. A korabeli névtelen regensburgi krónika azt tükrözi, hogy írója igyekezett minél több lényeges információhoz hozzájutni, melyeket legalább néhány sor­ban megörökített, sőt ha lehetősége volt rá, akkor nyomtatványokat is mellé­kelt a város reprezentációjára is gondosan ügyelve. A krónikaíró az eredetileg 1662. április 28-ra kiírt birodalmi gyűlést kihirdető dekrétumról is beszámolt, majd pedig többször utalt a város előkészületeire. A városvezetés a városháza díszítésére Luca Radio festőt kérte fel,47 akinek a számadás könyvek szerint je­lentős összegeket is fizettek 1663-ban az elkészült munkáiért, festményeiért és a birodalmi gyűlés ülésrendjét bemutató metszetéért.48 A január 10-ei első ün­nepélyes tanácskozás előtt a városházának a dísztermét arannyal és selyemmel díszített németalföldi falikárpitokkal borították, a középpontba pedig egy trón­széket állítottak. A krónikaíró szemtanú bennfentességével írta le a nyitóün­nepséget. A püspöki udvarból trombitások és fanfárok kíséretében vonultak át tizenegy órakor a birodalmi gyűlés helyszínére, a középkori városi táncterem­ből átalakított díszterembe, ahol felolvasták a császári propozíciókat, melyeket kinyomtatva szintén mellékelt az ülésrendet bemutató kisméretű metszettel együtt.49 Az újonnan kihirdetett városi rendszabályokat, melyeket szintén külön nyomtatványban adott ki a város, a krónikaíró nem mellékelte, hanem máso­latban közölte, mint a város által nagy méretben, drágább papíron, kisebb pél­dányszámban kiadott dekrétumokat. A közlekedés szempontjából is ideális helyen fekvő, távolsági és luxuske­reskedelemben is intenzív szerepet vállaló birodalmi város, Regensburg a kö­zépkorban is többször, 1596-tól szinte rendszeresen otthont adott birodalmi gyűléseknek. 1663-tól azonban egy egészen új korszak vette kezdetét, hiszen a később „birodalmi parlamentnek” is nevezett birodalmi gyűlés 1806-ig, a Né­met-római Birodalom megszűntetéséig tartott.50 Az állandó birodalmi gyűlés időszakában Regensburg mind a Német-római Birodalomban, mind pedig a ko­46 Wüst, W.: Methodische Impulse i. m. 253. 47 StAR Chroniken I Ae2 Nr. 28. 1662. den 11 novembris 48 StAR Cam. 124 1663 f. 266. „den 31. Decembris. Lucas Radi Mahlren und auff der Reichstag gemachte Arbeits zahlt 7 gulden 20 kreuzer, és „den 6. Marti den Lucassen Radio wegen presentirter Kupferstüchk von der Reichs propositions session verhert worden.” 49 StAR Chroniken I Ae2 Nr. 28. 1663. januar 10. „Actus Processionis et Propositionis so den 10/20 January 1663 solenniter furgenagen Cum licentia Superiorum. Regensburg Gedruckt und Verlegt durch Christoph Fischern im 1663 Jahr. Kayserliche Proposition so dess Heyl. Röm, Reichs Chur-Fürsten und Staenden und der abwesenden Raethe Pottschaffetn und Gesandten den 20 Jan Anno 1663 auff dess Heyl. Reichs Stadt Regensburg Rat Hauss beschehen und verlesen worden. Ex special privilegio nicht nachzudrucken. Gedruckt zu Regensburg Bey Christoff Fischern zu finden bey Wilhelm Arnold Korndorffen Buchhaendlern im Jahr 1663. 50 Walter Fürnrohr: Der immerwährende Reichstag zu Regensburg. Das Parlament des Alten Reiches. Zur 300-Jahr-Feier Eröffnung 1663. Regensburg 1987.

Next

/
Oldalképek
Tartalom