A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Fodor Pál: Királynék fogságban. Tinódi egy félreértett históriás énekéről
TINÓDI EGY FÉLREÉRTETT HISTÓRIÁS ÉNEKÉRŐL 131 lyetteseit, akik megerősítették, hogy a csatában a bég egyik embere elfogta Tádzslu Hanumot, és a nála talált ékszereket átadta urának, aki azokat magával vitte Vidinbe. A vallomás alapján Meszih akkor még életben lévő feleségétől visszaszerezték az ékszereket, de a híres fülbevalók már nem kerültek elő.27 Akármi történt azon a véres napon és a rákövetkező éjszaka, kétségbe vonha- tatlan tény, hogy Tádzslu Hanum valamilyen módon hazajutott országába, ahol a következő években meghatározó befolyást gyakorolt a Szafavida államügyekre.28 A történészek többsége ma - joggal - úgy véli, hogy a sah feleségei közül nemcsak Tádzslu Hanum, hanem egy Bihrúza nevű is fogságba esett. (Szelim a velencei dózsénak írott győzelmi iratában szintén Iszmail két elfogott asszonyáról beszél).29 Úgy tűnik, hogy az utóbbi hölgy saját értékének növelése és a jobb bánásmód érdekében mondta magát a sah első feleségének. Ez a tálalás az oszmánoknak sem volt ellenére, mert úgy érezhették, így még becsesebb zsákmányt ejtettek és még nagyobb csorbát ejtettek a sah tekintélyén.30 A szóbeszéd szerint Szelim a csata másnapján meglátogatta őt a sátrában. Valószínűleg ezt az asszonyt kérte vissza Iszmail Szelimtől, amikor követet küldött hozzá Teb- rizbe, azonban durva elutasításban részesült. A történetírói hagyomány egyik vonulata szerint Szelim végül azzal alázta porig Iszmailt, hogy Bihrúzát Tá- dzsizáde Dzsáfer kancellárhoz adta feleségül, aki aztán igen rosszul járt a házassággal. Egyesek szerint azért, mert az asszony a janicsárok fellázítására ösztönözte volna, mások szerint azért, mert a szultáni utasítást megszegve hozzányúlt az asszonyhoz. Akármi volt is a valódi ok, Szelim 1515 augusztusában tényleg kivégeztette Tádzsizádét. A kancellárnak (1514 őszétől anatóliai kádi- aszkernek) a Szafavida hölggyel kapcsolatos afférját ugyan nemrégiben Feridun Emecen kortárs források által meg nem erősített, meseszerű történeteknek nevezte, de az bizonyos, hogy a csaldiráni csata után valóban találtak egy aranyozott ruhát és rózsaszínű inget viselő asszonyt a janicsárok között, aki a sah feleségének mondta magát, s akit a szultán rabnőként (s nem feleségként) Tád- zsizáde Dzsáfer bégnek ajándékozott.31 Az utóbbi kivégzése után, 1515 októberében ezt az asszonyt (valószínűleg tehát Bihrúzát) a dívánba hívták, és egy eunuchhal, egy lovas kocsival és 5000 akcséval ajándékozták meg.32 A fentiek fényében Tinódi verzióját kétféleképpen értékelhetjük. Vagy úgy, hogy messze áll mindattól, ami az oszmán és perzsa adatforgácsokból összerakha27 Ismail Hakki Uzunqar§ili: §ah Ismail’in zevcesi Tagli Hanimin Mücevherati. Belleten 23. (1959: 92. sz.) 611-616. 28 Tádzslu Hanum 1539^0-ben halt meg, de már távol az udvartól és a hatalomtól. Savory M.: Täjlü Khänum, i. m. 229-230. 29 Emecen E: Zamanin Iskenderi i. m. 141. A másik feleség nevét egy 18. századi oszmán krónikás, Müneddzsimbasi tartotta fenn (Tansel: Yavuz i. m. 63.: 251. j.; 1. H. Uzunqar$di: §ah ismail’in zevcesi i. m. 612.: 4. j.). 30 Ezt különösen M. Savory hangsúlyozza (Täjlü Khänum, i. m. 223., 229.). 31 Ezt a hadjárati naplót összeállító Hajdar cselebi hivatalos bejegyzéséből tudjuk. L. Feridun Ahmed Bég: Mün§eatü’s-selatin. I—II. Istanbul 1274-75/18582. I. 403.; vö. Tansel S.: Yavuz i. m. 61. 32 Feridun Ahmed Bég: Mün^eat i. m. I. 418.; Uzungargíá /. H.: §ah ismail’in zevcesi i. m. 613.: 8. j. Az ajándékok arra utalnak, hogy a hölgy valószínűleg útra készülődött.
