Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Kubinyi András: Politikai vitakultúra a Mohács előtti Magyarországon

170 KUBINYI ANDRAS szár fennmaradt válasza igazolja meglétét.4 Ide számíthatjuk Mátyás 1486-ban kiadott törvénykönyve, az un. Decretum maius, nyomtatásban való megjelente­tését is, amire 1488-ban és 1490-ben Lipcsében került sor. Ennek bevezetésé­ben a nagy király mintegy mind a külföld, mind a hazai elégedetlenek előtt akarta megindokolni addigi politikáját.5 Hozhatnánk még sok egyéb példát is, pl. az uralkodó propaganda eszköze volt még a humanisták őt dicsőítő tevé­kenysége, ill. a művészetpártolás is.6 Erre a legjobb példa Janus Pannonius négy 1467-es epigrammája, amelyek közül egy az erdélyi felkelésről, egy a ki­rály kettős (erdélyi és moldvai győzelméről szól, kettő pedig az utóbbit ünnepli. Az közismert, hogy a király elvesztette a moldvai hadjáratot, Janus tehát ferdí­tett.7 Probléma van az erdélyi felkeléssel is. A királyi titkos kancellár költő-püs­pöknek kellett a legjobban tudnia, hogy a lázadás országos jellegű volt, hiszen a Délvidék biztosítása miatt kellett október közepéig Pécsett maradnia.8 Erről különben még az erdélyi epigramma is elárul valamit. A lázadást irányító „peri- urusproditor”, aki „ferax”, „bellareperitus” és „potens” csak Szapolyai Imre le­het, hiszen Szentgyörgyi és Bazíni János grófról nehéz lett volna elmondani, hogy a hadakozásban jártas.9 A humanista közvélemény előtt a költő-politikus a lázadást egy esküszegő áruló és egy felfuvalkodott tartomány nyakába varja, a moldvai kudarcot pedig győzelemként adja el. Ez tökéletes politikai propa­ganda. Számunkra a korszak belpolitikai propagandája most a legérdekesebb. Erre különböző eszközök álltak rendelkezésre. Nem foglalkozva a szóbeliség­gel, amit az országgyűléseken, a királyi tanács ülésein, vagy a megyegyűléseken eredményesen alkalmaztak, az írásos politikai propaganda emlékei a belpoliti­kai ellentétek és a török veszély miatt a Mohácsot megelőző évtizedben is ug­rásszerűen megszaporodtak. Legegyszerűbb formája a levélírás volt, amivel a szerző igyekezett a címzettet (és annak baráti körét) befolyásolni. Fügedi sze­rint ezeknek a „missiliseknek” többsége megbízólevél10, amiben valóban sok igazság található, az üzenet lényegét a levél kézbesítője szóban adja elő. Ennek ellenére egyre gyakrabban, a Jagelló-korban pedig többségében, a missilis híre­ket is tartalmaz, hiszen az udvariasság is megkövetelte, hogy a címzett értesül­jön a legfontosabb új eseményekről. Ezeket lehetett célzatosan is összeállítani, amivel már befolyásolásról is beszélhetünk. Fontosabbak azonban a tényleges 4 A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében. Az államalapítástól 1849-ig. Összeállí­totta: Kovács Máté. Bp. 1963. 142-143. 5 Decreta regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458 - 1490. Francisci Döry collectionem manuscriptam additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Geisa Érszegi, Susanna Teke. Bp. 1989. 265-267. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici. 11/19.) 6 Rózsa Feuer-Tóth: Art and Humanism in Hungary in the Age of Matthias Corvinus. Bp. 1990. (Studia Humanitatis 8.) ; A királyi reprezentációra: Ernő Marosi: Die „Corvinische Renaissance” in Mitteleuropa: Wendepunkt oder Ausnahme? Bohemia 31 (1990) 336-337. 7 Janus Pannonius összes munkái. Közrebocsátja: V Kovács Sándor. Bp. 1987. 230-232. (a to­vábbiakban: Janus Pannonius); Lásd még rájuk: Huszti József: Janus Pannonius. Pécs, 1931. 267-269. 8 Kubinyi András: Vitéz János és Janus Pannonius politikája Mátyás uralkodása idején. In: Humanista műveltség Pannóniában. Szerk. Bartók István, Jankovits László, Kecskeméti Gábor. Pécs 2000. 17-18. 9 Janus Pannonius, i. m. 230. 10 Fügedi: Verba volant, i. m. 453-454.

Next

/
Oldalképek
Tartalom