Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Blazovich László: Az Első Litván statútum
AZ ELSŐ LITVÁN STATÚTUM 65 ne a cseh jog nem veszítve el tradicionális szokásjog jellegét magán viseli a római jog elméleti és rendszerező hatását. Sorsa ugyanaz lett mint Werbőczy alkotásáé, használták, de hivatalosan nem vezették be, nem lett hatályos. Eme jogalkotási folyamatba tartozik az V Károly német-római császár parancsára 1532-ben elkészített Constitutio criminalis Carolina, amely a 18. század közepéig Németország uralkodó büntetőjogi törvénykönyve volt.12 Lengyelországban ugyancsak a 16. század elején indult el a szokásjog összegyűjtése. Jan Laski érsek kinyomtatta joggyűjteményét haski Statutum címmel, amely kiindulópontot jelentett a kodifikációs munkához. Művébe bevette a városi jog általános szabályait egybegyűjtő Summa legum Raimundi ar- tikulusait. 1520-ban a bydgoski szejm alkotmányában elrendelték a lengyel jog kodifikálását, amelynek eredménye az lett, hogy Kis-Lengyelország után Nagy- Lengyelországban 1523-ban elfogadták az eljárásjogi gyűjteményt Formula Processus címmel. A munka tovább folytatódott 1523 és 1524 között Jan Laski felügyelete alatt, és az Öreg Zsigmond királyról Sigismundia-nak nevezett — a Kalisz-i főesperes Sliwnicki által készített — tervezetben a tanult joggal kívánták gazdagítani az összegyűjtött lengyel szokásjogot. 1524-ben a porosz rendek előtt tartott beszédében Sliwnicki kifejtette, hogy a készülő jogkönyvet nemcsak a Lengyel Királyságban, hanem — jóllehet készült már számukra jogkönyv — a királyi Poroszországban, Litvániában, Mazóviában és Fehér-Oroszországban is hatályba kívánja helyezni, hogy a jogi partikularizmust megszüntesse. Mindezeket Öreg Zsigmond király nevében fejtette ki, ám a saját gondolatát mondta el; a királynak nem voltak efféle tervei. A munka mégis előre haladt, amelynek eredményeként született meg 1532-ben Taszycki Korrektúrája. Feltehetően e munka segédanyagaként készült el az Első Litván Statútum Laurinas (Lau- renszki) által készített lengyel fordítása, amelyet az 1970-es évek elején találtak meg Pforte német városkában. Végül a joggyűjteményt — Werbőczyéhez hasonlóan — a lengyel szejm 1534-ben nem fogadta el, így nem született meg az egységes lengyel nemzeti joggyűjtemény, elsősorban a lengyel mágnások ellenállásának következtében. A közben 1532-ben és 1540-ben megjelent két mazó- viai joggyűjtemény pedig inkább a jogi partikularizmust mint az egységes jog kialakítását szolgálta.13 Az Első Litván Statútum rögzítette a különböző állami szervek és hivatali méltóságok funkcióit és előjogait. A nagyfejedelem mint törvényhozó és a végrehajtó hatalom birtokosa jelenik meg benne, bár sok cikkely hangsúlyozza, hogy hatalmát megosztja a radával, a mágnások tanácsával. A rendi kormányzás megvalósulását mutatja azonban, hogy az uralkodó a radával együtt gyakorolja a bíráskodást, tesz adományokat, és hozza a törvényeket. E jogaiban a Statútum megerősítette, sőt azokat kibővítette. A szejm az egész privilegizált réteg képviseletét ellátó testület, amelynek a mi korabeli országgyűlésünknek megfelelő a hatás- és illetékességi köre, amelyek bár ezen időben már körvonalazódtak, a Statútumban még nem fogalmazódtak meg.14 12 Bardach'. Statuty Litewskie a prawo rzymskie, i. m. 11-12. 13 Bardach'. Statuty Litewskie a prawo rzymskie, i. m. 12-13. 14 Lazutka: I. Lietuvos Statutas, i. m. 146-150.
