Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Bilkei Irén: A zalavári és kapornaki konvent hiteleshelyi tevékenységének néhány sajátossága a Mohács utáni évtizedekben

KONVENTEK HITELESHELYI TEVÉKENYSÉGE MOHÁCS UTÁN 57 A kapornaki konvent pecsétjére, ill. levéltárára 1546. márc. 23-án találha­tó utalás Nádasdy Tamás mandátumában: fassionem ....in vestra sacristia seu conservatorio, a ut prothocolo ecclesie vestre ... sub sigillo vestro more solito ema­nari facere,54 Belső sajátosságok. A Mohács utáni hiteleshelyi oklevelek felépítése hasonló a klasszikus kö­zépkori oklevelekéhez, és néhány olyan középkori forma is tovább él, ami a ki­rályi kancellária oklevél szerkesztési gyakorlatára emlékeztet, de pl. a hagyo­mányos felosztás szerinti oklevélrészek55 protocollum - contextus - eschato- collum már nem különülnek el határozottan egymástól. Ezenkívül különbsé­gek vannak a fassiok és relatiok felépítése között. A fassionalis oklevelekben nincs invocatio, - eltűnése egyébként már jóval 1526 előtt általánosnak mondható -a konvent megjelölésével kezdődnek, néha az apát nevét is kiteszik. Az intitulatio, az inscriptio és a salutatio általában egy mondattá sűrűsödött. Arenga a Mohács utáni évtizedek hiteleshelyi oklevelei­ben soha nincs, a contextus így a promulgatioval kezdődik. A narratio a benne foglalt jogi ténytől függően nagyon változatos, megfogalmazása viszont teljesen sablonos, amiből joggal lehet következtetni a formuláskönyvek használatára. Megemlítendő, hogy mivel a fassiók többnyire birtokjogi aktusról szólnak, a dispositiós részből szinte soha nem hiányzik a pertinenda formula. Corrobora­tio mindig van, néha általános megfogalmazásban: harum nostratum vigore et testimonio litterarum mediante.56 A pecsételésre is utalnak: in quorum omnium premissorum robur et testimonium presentes litteras nostras sigillo nostro con- ventuali consignatas eidem duximus concedendas,57 A keltezésben nincs datum per manus formula. A relatiók formája a man­dátumhoz igazodik. A protocollumban itt is egy mondatban olvad össze a man- datum kibocsájtójához szóló inscriptio és a salutatio. A narratio lemásolja vagy átírja a mandátumot, a dispositios rész pedig a hiteleshelyi eljárásról szóló je­lentést tartalmazza. Az oklevelek nyelve a középkorban a latin volt, ez nem változott a Mohács utáni évtizedekben sem. Egy érdekes kivétel van: 1551. november 16-án a Csá- nyi család a kapornaki konvent előtt bemutatott egy egyezséget „... quoddam regestum hungarica lingua conscriptum subscriptione propriorum manuum eo­rundem ...” és ezt a konvent pecséttel hitelesítette.58 A család néhány tagja meg­támadta az egyezséget mondván, hogy az „in scriptura vulgari lingua” írt szö­veg nem hiteles. Ezután Ferdinánd mandátuma kötelezte a zalavári konventet, hogy az ügyről szabályos oklevelet állítsanak ki.59 54 Bilkei III., i. m. 418. regeszta 55 Szentpétery, i. ra. 134-135.; Bónis György: A közhitelesség szervei Magyarországon és a ma­gyar hiteleshelyi levéltárak. Levéltári Szemle 14 (1964), 130-131. 56 1547. jan. 16. Bilkei III., i. m. 459. regeszta 57 1545. aug. 15. Bilkei III., i. m. 399. regeszta 58 ZML XII. 1. hh. fasc. 44. nr. 2281. 59 ZML XII. 1. hh. fasc. 5. nr. 274.

Next

/
Oldalképek
Tartalom