Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Vizkelety András: Deus pictor
376 VIZKELETY ANDRAS csak a nagyszámú sermo-kézirat bizonyítja ezt, hanem az elméleti felkészítést biztosító ars praedicandik és a szónoki gyakorlatot elősegítő, új beszédekbe beépíthető distinctiók és példázatok gyűjteményei. Hasonló célokat szolgált a következőkben bemutatott összeállítás is, a Leuveni Kódexnek mintegy húsz kéziratoldalt (föl. 21 Ír—22Ív) felölelő szöveg- egysége, amelyben csupán négy tétel tekinthető szentírási idézettel (themával) bevezetett sermo-vázlatnak, a többi, több mint félszáz tétel, egy-egy dogmatikai, morális vagy aszkétikai igazságot, szempontot nevez meg, általában a lapszélen, címként, amit rövidebb-hosszabb, rendszerint divisiókra tagolt kifejtés követe4 Egyértelmű, hogy prédikációs gyakorlathoz készült segédletről van szó, de a szakirodalomban nem találtam ilyen gyűjteményről említést. Louis-Jaques Bataillon OP tanácsára végül is Materiae praedicabiles címet adtam a szöveg- egységnek. A lapokat nem a Leuveni Kódex két magyar scriptorának egyike, az Őrnagyar Mária-siralom lejegyzője, vagy a több magyar glosszát is bejegyző magyar kéz,5 hanem egy gyakorlott másolóra jellemző szövegkéz írta tele, akinek magyar voltát a kódex nyújtotta belső érvekkel nem lehet igazolni, a lehetőséget azonban nem zárhatjuk ki. Ebből a kis gyűjteményből mutatok be az alábbiakban egy sajátos tételt, amely arról szól, hogy milyen tanulmányokat folytatott Isten.6 [213rb] De studys domini. Multa fuerunt studia domini. Primum fuit studium pictoris. Formauit enim nos ad ymaginem et similitudinem, scilicet Gn. I,7 Eccli. XXXVIII [38, 28]: Cor suum dabit in similitudinem picture et in gloria sua perficit opus. Magno enim studio et diligencia formauit nos dominus, vnde quasi studens et deliberans ait: Faciamus hominem etc., non sic de alys, de quibus tamen dixit, et facta sunt: Fiat lux, et facta est lux. Secundum studium eius fuit uenatoris. Venatus est enim nos per se et per alios, vnde Gn. XXVII [27, 37]: Dixit Ysaac ad filium: tolle arma tua pharetram et arcum, et egredere foras cumque uenatu aliquid apprehendis, fac mihi inde pulmentum, sicut uelle me nosti, et affer, ut comedam. Ysaac, id est deus pater, dicit hoc filio. Per arcum significatur predicacio, per pharetram sciencia sacre scripture, per foras preoratores. Ier. XVI [16, 16—17]: Et post hec mittam eis multos uenatores et uenabuntur eos de omni monte, et de omni colle, et de cauernis petrarum, quia oculi mei super omnes uias eorum. In montibus enim et in collibus et in cauernis solent fere habitare. In monte notantur supera, in colle lubricum carnis, in cauerna petrarum auaricia propter dolositatem, que 4 Pl. 21 lr: De hereditate; Quod debemus intelligere multa; Quod temporalia dicuntur mendacia; 211v: De mirificacione; De sacrificio; De domo domini multipliciter; 213v: De portis; Anima dei templum; 218r: De clamacione; De flagello; De spirituali leticia, stb. 5 Vizkelety András: A Leuveni Kódex magyar scriptorai, Bp. 2000. (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián). 6 A szövegközlés betűhű, csak a központozásban és a nagy kezdőbetűk írásában tértünk el a kézirattól. A szögletes zárójelbe tett részek a kiadótól származnak. Ami csúcsos zárójelek között van, azt a scriptor utólag törölte. 7 Gn. 1, 27: Et creavit deus hominem ad imaginem suam.
