Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

N. Tahin Emma: Orvosok a Zsigmond-kori Magyarország városaiban

360

N. TAHIN EMMA

ban már néhaiként említett Walphramus phisicus magisterrel.69 Az elírt név alatti physicust a város tekintélyes személyei között, János bán testamentumának megbízott végrehajtóinak egyikeként említették. Walphramus phisicus esküdt polgárként tagja volt a város hivatali testületének, akit a providus et circumspectus megszólítás illetett meg. Letelepedett polgár lehetett, mert ingatlanokkal is rendelkezett. Tekintélye nemcsak képzettségén, hanem valószínűleg vagyonán is nyugodott.

A várost peres ügyeiben képviselő Alexander physicus egy 1437-ből származó oklevélben személyesen tájékoztat bennünket képzettségéről: “Ego magister Alexander doctor in phisica seu in arte medicinali liberali.” Tisztes jövedelmére utal, hogy 1439-ben 16 aranyforintért szőlőbirtokot vásárolt, amelyet azonban hamarosan el is adott.70

Mindkét physicus csak viszonylag rövid időt tölthetett Zágrábban. Ennek oka talán az orvos tradicionálisan mobil, a gyógyszerészhez viszonyítva kevésbé helyhez kötött foglalkozásában is rejlik.71

A két physicus konkrét orvosi tevékenységének a feltárását a hiányos források nem teszik lehetővé. Azt sem világítják meg, hogy hivatali értelemben fizetett, szerződtetett vagy csak a városban tevékenykedő, magánpraxist folytató orvosok voltak-e. Elvileg mindkét lehetőség felvetődik. Az a tény azonban, hogy a város vezetőrétegéhez tartoztak, amelybe nem volt könnyű a bejutás, és a város ügyeinek az intézésében tekintélyes polgárként vagy esküdtként vettek részt, talán mégis arra utal, hogy szerződtetett városi orvosok lehettek. Emellett szólnak ingatlanaik is. A városi vezetésben résztvevő képzett orvosok pedig biztosan adtak a város vezetésének közegészségügyi tanácsokat.

Zágráb városában találunk egyházi rendhez tartozó orvosdoktorokat is. Egyikükkel először még világi személyként találkozunk. Az egyházi táradalomhoz tartozó orvosdoktorok a káptalan és a város folytonos viszálya miatt orvosi tanácsot legfeljebb egyházi környezetük tagjainak adhattak.72

Feltűnően nagy számban fordultak elő a városban medicusok. A közepes nagyságú városnak számító Zágráb lélekszámáról pontos becslésünk nincs, de úgy tűnik orvosainak számaránya a nyugat-európai szinthez viszonyítva is magas volt.73

A Zágrábban működő medicusokat az esetek többségében csak keresztnevükön, olykor apjuk nevével identifikálva említették. Az egyelemű keresztény nevek viselői csak más adatok birtokában azonosíthatóak. A medicus foglalkozás megjelölése mellől az egyetemi képzettség feltüntetése hiányzik. Nem áll nevük mellett a tekintélyes polgárt megillető titulus sem. Ez a jelenség a rangot és címet mindig gondosan feltüntető korban mindenképpen figyelmet érdemel.74 Két esetben szerepel nevük mellett a magister szó, amely tanultságukra

69 Tkalčić, i.m. VI. 196., IX. 262.

70 Tkalčić, i.m. II. 132-134., IX. 332-333.

71 Schmitz, i.m. 9.

72 Tkalčić, i.m. IX. 177-178, 296.

73 Ackerknecht, i.m. 84. Schmitz, i.m. 17-20.

74 Tkalčić, i.m. medicusok- Philippus: V 40. 276, 297, 299, 308, 364.; Lucas(ius): V 204, 222, 224, 226, 228, 232, 234, 235, 280, 293, 294, 414, 358, 360, IX. 9, 52, 85.; Leonardus,- IX. 36, 54.;