Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Spekner Enikő: A magyarországi beginák és beginakolostorok 13. századi története
A MAGYARORSZÁGI BEGINÁK ÉS BEGINAKOLOSTOROK A 13. SZÁZADBAN 311 Érdemes figyelmet szentelnünk az alapító úrnő, Mojs mester özvegyének személyére. Néhai férje, Mojs mester több országos méltóságot viselt, már IV Béla királynak és fiának, Béla hercegnek udvarában is udvari tisztségeket látott el, V István király a nádori méltóságra emelte. IV László király idején különböző ispánságok mellett királynéi tárnokmester, majd országbíró, végül újra Anjou Izabella királyné tárnokmestere.38 Kétszer is végrendelkezett, egyszer 1267-ben, majd röviddel halála előtt 1280-ban. Négy leánya született, de vélhetően nem egy feleségtől, mert két idősebb leánya, akik margitszigeti apácák voltak, Margit szentté avatási perének idején 1276-ban már több mint negyven éves volt. Másik két leánya közül az egyik Héder nb. (Kőszegi) Henrik, a másik Pok nb. Miklós erdélyi vajda felesége lett, akikről a végrendelet szintén megemlékezett.39 Budai házáról azonban egyik testamentuma sem tett említést, feltehetőleg azt az özvegy vásárolta vagy kapta királyi vagy királynéi adományba. 0 ugyanis a királyi családhoz tartozott, IV László és III. András többször soro- rának, illetve rokonának mondta őt. Wertner Mór és Karácsonyi János V István felesége, Kun Erzsébet királyné nőtestvére valamelyik leányának tartotta, mert másképp nem igen helyezhető el az Árpádok családfáján. A királyi család tagjaként a végrendeletileg ráhagyott birtokokon felül még IV Lászlótól és Anjou Izabellától is kapott birtokokat. A kései magyar nyelvű Margit legenda Erzsébetnek nevezte, de a latin nyelvű korai változatban neve nem szerepelt.40 Úgy tűnik, hogy nemcsak néhai férje, hanem ő is komoly szerepet játszott Izabella királyné mellett, mivel a királyné 1286 és 1287 közötti megalázó margitszigeti fogsága idején is vele volt. Mojs mester egykori familiárisai feltehetően az ő közbenjárására segítették Izabellát nehéz helyzetében, amiért is később a királyné Lodomér érsek erélyes fellépésére történt szabadulása után meg is jutalmazta őket.41 Wertner és Karácsonyi úgy vélték, hogy az özvegy azért tartózkodott a Margitszigeten, mert ottani domonkos apáca volt, de ennek ellentmond, hogy élete utolsó éveit az általa alapított budavári beginakolostorban töltötte. III. András király oklevele szerint az özvegy 1296-ban végrendelkezett a begi- nák javára, a már említett 1298-1299 körül keletkezett királyi oklevél már néhainak nevezte. Az alapítás 1290. évét, s az alapító személyét tekintve még egy érdekes körülményre derülhet fény. Ismeretes, hogy Anjou Izabella özvegy királyné nete Magyarországban. I—II. Bp. 1885-1890. II/2. 378-379.; Karácsonyi: Szent Ferenc, i. m. II. 544-548.; Bártfai Szabó László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban. Bp. 1935. 31., 56-57. Ismerteti és helyesbíti: Garády Sándor. In: Archaeologiai Értesítő 49 (1936) 107-108.; Klarissza kolostornak nevezi még: Borsos László: A régi budai országháza. Építés-Építészettudomány 5 (1974) l-2.sz. 59-65.; Beke Margit: A budavári klarisszák működése 1714-től 1782-ig. In: A Dunántúl településtörténete. VIII. Szerk. Nemes István. Pécs, 1990. 305. 38 Szovák Kornél: Mojs. In: KMTL, i. m. 462. 39 ÁUO XI. 566. No. 405. és XII. 79-80. No. 80.; DL 30 293.; HO VI. 258-260. No. 185.; Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez 1/1. Oklevelek 1229-1499-ig. Bp. 1919. 15-16.; MREV I. 171., 206., 225., 235-237. No. XIX., 238., 245-246, 250. No. XXVI, 252, 283. 40 Wertner Mór: Az Árpádok családi története. Nagy-Becskereken, 1892. 606-610.; Karácsonyi János: Magyar Sibilla. Turul 37 (1922-1923) 3-13. (a továbbiakban: Karácsonyi: Sibilla); ÁUO XII. 458-459. No. 382.; Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai, i. m. II/2-3. 327. No. 3270, 374. No. 3425.; Árpád-kori legendák és intelmek, i. m. 164. HO VI. 343-344. No. 248.; HO IV 73-74. No. 51.; HO VIII. 267-268. No. 214.
