Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Solymosi László: Esztergomi őrkanonok levéltára 1421-ből

AZ ESZTERGOMI ŐRKANONOK OKLEVELEINEK LELTÁRA 291 csét. Észt. kápt. m. U. 51-1-34 (DF 237 983.); Másolat 1801-ből: Státny Ústredny Archív SSR, Eszterházy cs. cseklészi lt., Semptei uradalom 5-1-1 (DF 278 390.); Fejér VI1II4. 103-106.; Észt. Okm. 82-83.; Történelmi Tár 1910. 601-602. (reg.); MES III. 258-260. (1520. évi átírásból); AOkl. XIX. 165. sz. (reg.) 4. Item littere super donatione Stephani archiepiscopi Strigoniensis super dona­tione cuiusdam terre Vrkuta vocate. Lodomér esztergomi érsek 1286. augusztus 10-én az István esztergomi ér­sek által a székesegyházban építtetett és az esztergomi szőlővidéken két szőlő­vel, valamint az Esztergom mellett fekvő Úrkuta földdel ellátott Szent Lú- cia-oltár javadalmát a káptalan egyetértésével a szerény jövedelmű székesegy­házi őrkanonoki hivatalhoz kapcsolja, és Marcell áldozópap őrkanonok és tiszt­ségében mindenkori utóda kötelességévé teszi, hogy ő maga vagy helyettese na­ponta misét mondjon az oltárnál, miként függőpecsétes oklevelében (8. szám) István érsek elrendelte. Eredeti hártyaoklevél, selyemzsinóron függő pecsétje elveszett. Észt. kápt. m. lt. 51-1-12 (DF 237 963 ); Átírás: Benedek magister, egyházjogi doktor, esztergomi prépost és a káptalan 1286. augusztus 15. Eredeti chirographált hártyaoklevél két összeillő példányban, selyemzsinóron függő pecsétje elveszett. Észt. kápt. m. lt. 51-1-13 (DF 237 964.), 51-1-14. (DF 237 965.); Fejér V/3. 339. (reg.); Magyar Sión 3 (1865) 626-627.; Cod. Sírig. II. 151-152.; Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. I-XII. Pest, Budapest, 1860-1874. IX. 446-447. (a továbbiak­ban: Wenzel); Észt. Okm. 77.; MES II. 215-216.; Vö. György, i. m. 11. 288-289.; Az átíró oklevél szöve­ge: Magyar Sión 3 (1865) 627-628.; Cod. Strig. II. 152-153.; Wenzel IX. 448-449.; MES II. 216. 5. Item sententia lata per reverendissimum in Christo patrem dominum Iohannem de Kanisa super medietate molendini prefate custodie pertinenti in villa Ghar- math capituli prephate ecclesie Strigoniensis. János esztergomi érsek 1400. január 4-én Abrahám esztergomi őrkanonok és a székeskáptalan perében a bemutatott (és az ítéletlevélben átírt) 1329. és 1370. évi függőpecsétes oklevelek (7. és 11. szám) alapján úgy dönt, hogy a Ga­rant folyón levő gyarmati malom (Esztergom m.) egyik fele az őrkanonoki hiva­talt, a másik pedig a káptalant illeti meg, de az 1329-ben meghatározott ma­lomjövedelem felét az őrkanonok a káptalannak köteles fizetni. Ha viszont kö­zösen egyetlen molnárt választanak és tartanak, a káptalant, az őrkanonokot, illetve a molnárt egyformán a malom harmadrésze illeti meg, de a káptalan ré­sze tehermentes, míg a másik két részt kötelezettségek terhelik. Eredeti hártyaoklevél, hártyacsíkon függő gyűrűspecsét. Észt. kápt. m. lt. 51-2-2 (DF 237 985 ); Fejér XI2. 798-801.; ZsO II/1. 9. sz. (reg.) 6. Item privilegium cum sigillo pendenti capituli ecclesie Strigoniensis super solutione candelarum plebanorum de civitate Strigoniensi. Az esztergomi káptalan István esztergomi őrkanonok kérésére 1381. ápri­lis 8-án átírja 1270. július 6-án kiadott függőpecsétes oklevelét (15. sz.). Eredeti hártyaoklevél, selyemzsinóron függő kisebbik káptalani pecsét. Észt. kápt. m. lt. 51-1-28 (DF 237 977.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom