Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Solymosi László: Esztergomi őrkanonok levéltára 1421-ből

AZ ESZTERGOMI ŐRKANONOK OKLEVELEINEK LELTÁRA

289

és filiája jövedelméről, a székesegyház Szent Lúcia-oltárához tartozó úrkutai földről és szőlőkről, valamint további szőlőadományokról, a patacsi és gyarmati malomról, a Zellő és Rendő nógrádi várföldekért megszerzett Pozsony és Nyitra megyei tizedekről tájékoztatnak. A vagyon- és jövedelemszerzés mellett az értük folytatott perek anyaga is helyet kapott az őrkanonok levéltárában. A leltárban az előzmények is megtalálhatók. Ezért szerepel az 1286-ban az őrkanono- ki hivatalhoz csatolt Szent Lúcia-oltár 1252. évi alapítólevele, illetve az 1335-ben tizedekért elcserélt két nógrádi várföld adománylevele IV Béla királytól. Ez utóbbi oklevél annak ellenére megtalálható a leltárban, hogy a birtokcsere alkalmával annak rendje és módja szerint átadták az érseknek. Erről tanúskodik, hogy a királyi adománylevél azóta elveszett eredetijét, valamint annak 1323. évi átírását is felvették a prímási levéltár 1417 táján készült leltárába.20

A leltárban számbavett oklevelek egyike sem foglalkozott az őrkanonok házával. Minden bizonnyal azért nem esett szó róla, mert az épület közvetlenül a káptalan tulajdonában volt, és azt a testület a mindenkori őrkanonok rendelkezésére bocsátotta.21 Az őrkanonok háza a Visegrád felé vezető úton, a káptalansoron {in serie capituli) állt, szemben a Szent Margit oltár házával. Kert és nagy telek tartozott hozzá.22 Nem estek messze tőle az őrkanonok javadalmát képező úrkutai szőlők és földek. Az úrkutai terület szoros kapcsolatát az őrkanonokkal az 1937. évi térképen szereplő Kusztus dűlő helynév őrizte meg.23

Mindezek előrebocsátása után következzék az őrkanonok tevékenységét és jövedelmeit tárgyaló oklevelek azonosítása, leírása és tartalmi ismertetése az értékes leltár közel egykorú számozása sorrendjében.24

*

1. Item primo privilegium super capella de Scemere domini Iohannis Dei gratia archiepiscopi Strigoniensis.

János esztergomi érsek 1210-ben Mihály esztergomi őrkanonok kérésére a szemerei Szent Mihály-egyházat nyéki (Komárom m.) és családi (Bars m.) leányegyházával együtt a székesegyházi kanonokoknak adományozza, hogy jövedelméből évente a kanonokoknak Mindenszentekkor (november 1.) ünnepi la20 Prokopp: Prímási levéltár leltára, i. m. 125 (78-79. sz.). A részleteket lásd a 19. számú oklevél leírásában.

21 Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve. Registrum capituli cathedral is ecclesiae Strigoniensis (1500-1502, 1507-1527). Közzéteszi: Solymosi László. Bp. 2002. 70.

22 Kollányi: Visitatio, 239., 256.

23 György György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Geographia historica Hungáriáé tempore stirpis Arpadianae. I2-IV Bp. 1987-1998. II. 289. (a továbbiakban: Györffy)

24 A leltárban a 19 számozott tételben felsorolt oklevelek időrendje a következő: 1210 (1. sz.), 1244-1245 (19. sz.), 1252 (8. sz.), 1265-1281 (13. sz.), 1270. július 6. (15. sz.), 1280 táján (16. sz ), 1282. március 12. (14. sz.), 1283. január 23. (2. sz.), 1286. augusztus 10. (4. sz.), 1297. január 23. (17. sz.), 1297. január 23. (18. sz.), 1329. február 13. (11. sz.), 1335. április 1. (3. sz.), 1350. február 5. (9. sz.), 1359-1386. (10. sz.), 1370. október 6. (7. sz.), 1381. április 8. (6. sz.), 1399. október 13. (12. sz.), 1400. január 4. (5. sz.). A oklevelek közül négy (5., 6., 9., 12. sz.) összesen 6 átírást tartalmaz. Az átírt oklevelekből három önállóan (7., 11., 15. sz.) is szerepel a leltárban.