Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Oborni Teréz: Néhány megjegyzés a székely széki önkormányzat történetéhez
MIKLÓSVÁRSZÉK 1624. ÉVI PRIVILÉGIUMA 269 megállapított renddel.29 Azzal a többlettel, hogy ez esetben maga a derékszék, azaz a háromszéki főkirálybíró és főkapitány — aki lehetett egyazon személy — szállt ki a helyszínre, Miklósvár faluba. Tehát a törvényszéki rendtartás vizsgálata alapján a kis Miklósvárszék teljes jogú társszék szerepét töltötte be, ugyanúgy, mint a másik három szék. (Ámbár ismét emlékeztetek rá, hogy saját magát fiúszéknek, saját törvényszékét is fiúszéknek nevezte, sőt a miklósvárszéki falvak magukat Sepsiszék területén lévőnek tartották.) Ugyanezt a társszéki rangot támasztja alá Bethlennek az a rendelkezése, hogy Miklósvárszék saját cirkálókat jelölhet ki és tarthat a gonosztevők üldözésére. Az viszont, hogy országgyűlési követeit a sepsiszéki követekkel együtt kell kiállítania, sőt a miklósvárszékiekkel kell kiegészülnie a sepsiszéki követek számának azt jelzi, hogy bizonyos fajta függés, vagy kapcsolódás Sepsiszék és Miklósvárszék között fennállt, sőt, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a lust- rumokban Sepsiszék alatt sorolták fel a miklósvárszéki falvakat akkor ez erősíteni látszik a feltételezést a függő viszonyról. A kérdést természetesen csak sok összehasonlító vizsgálattal lehetne eldönteni, de ehhez az kellene, hogy számos, a fentebbihez hasonló „székalapító” oklevéllel, vagy privilégiumlevéllel rendelkezzünk. A fejedelmi kor széki önkormányzatiságának még nyitott kérdéseit így hát meg sem kísérlem megoldani. A teljesség igénye nélkül, összehasonlításként csupán egy oklevelet hozok fel példaként. Ez az irat, az Udvarhelyszék fiúszékét, Bardócszéket „megalapító” oklevél, amelyet 1635-ben Rákóczi György adott ki, és amely egy már korábban kialakult joggyakorlatot foglalt írásba és tett ezáltal törvényessé.30 Bardócszék esete azért is különösen érdekes, mert falvai szomszédosak Erdővidékkel, és ahhoz hasonlóan egy magas hegyekkel övezett völgyben fekszenek, a Vargyas és a Bárót patak mentén, meglehetősen jól elzárva Udvarhelyszék többi részétől, önálló fiúszékké válásuk tehát már földrajzi elkülönültségük miatt is teljesen érthető. Az oklevél bevezető részéből megtudjuk, hogy az önmagát Vargyas distric- tusnak vagy köznapian Bardócszéknek is nevező, Udvarhelyszék területén, annak is a Rika-erdőn túli részén elhelyezkedő kilenc falu (Bardóc, Vargyas, Olasztelek, Száldobos, Füle, Hermány, Bibarcfalva, Kisbacon, Telegdibacon) lakosai saját fiúszéket (sedis filialis) szoktak tartani és ügyeiket csak fellebbezéssel viszik át az Udvarhelyen tartandó derékszékre (ad supremam sedem judiciariam). Összeütközésbe kerültek emiatt a Rika-erdőn inneni székelyekkel együtt ábrahámfalvi Ugrón Pállal, Udvarhelyszék főkirálybírájával és az alkapitánnyal, bögözi Farkas Ferenccel. Most azt kérdik, hogy tarthatnak-e ezentúl saját alki- rálybírót, vagy a Rika-erdőn inneni részek alkapitánya vagy alkirálybírója men- jen-e hozzájuk bizonyos napokon, és ott a közülük választott esküdt ülnökök29 Pál-Antal: Székely önkormányzat, i.m. 75., 94-97. 30 Kiadva: Kilyéni Székely. A Nemes székely, i.m. 86-93.; részlete: Kállay. Históriai értkezés, i.m. 189.; magyar fordításban: Benkő József: Specialis Transilvania, Terra Siculorum. Ford. és sajtó alá rendezte: Szabó András. Kolozsvár, 1944. (99-102. Erdélyi Ritkaságok 14. Szerk.: Jancsó Elemér); Vö.: Pál-Antal: Székely önkormányzat, i.m. 81.
