Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Laczlavik György: A budavári Szent Zsigmond prépostság középkori történetéhez
a prépost.70 1522 nyarán a medgyesi születésű, szász Pisó Jakab királynéi titkár lett Várday Pál utóda.71 Ismert humanista, apostoli protonotarius és jogi doktor. Tanulmányait előbb Bolognában, majd Rómában végezte. A 16. század első évtizedében követként szolgálta II. Ulászlót, II. Gyula és X. Leó pápát. Részt vett az 1515. évi bécsi kongresszuson. Többször volt itthon pápai követ. Pápai szolgálatból került vissza Magyarországra. Itthon először Thurzó Elek, majd 1517-től II. Lajos tanára. Egyházi javadalomként a Pécs várbeli Szent János prépostságot kapta. A királyi, a Szent Zsigmond prépostjává kinevező oklevélben királynéi titkárként szereplő Pisót főként diplomataként foglalkoztatták. 1526-ban a Mohács után menekülő Pisót Borostyánkőnél Szentgyörgyi és Bazini Ferenc gróf kifosztotta. 1527 márciusában halt meg, derül ki Ursinus Velius Erasmusnak 1527. december 10-én írt leveléből.72 Az 1541. előtti utolsó prépost Huet Márton volt. Erdélyi szász származású, volt nagyszebeni plébános, akinek katolikus hite miatt 1529-ben el kellett hagynia városát. János király szolgálatába állt, aki királyi titkárnak nevezte ki, és a prépostságot is neki adományozta (1529). 1538-ban még prépost.73 A Szent Zsigmond-templom feltárása során a déli templomhajótól délre több egykorú kőház maradványaira bukkantak. A közvetlenül a templomhoz kapcsolódó épületet feltételesen a Szent Zsigmond-egyház prépostjának házával azonosították.74 70 Várday 1524-ben már egri püspök, sőt 1526. november 15-én (Prímási Lt. Acta Rád. Classis A. No. 18.) a pár nappal korábban királlyá koronázott I. János esztergomi érsekké nevezte ki, illetve 1527. január 1-jén egyházmegyéjében a főkegyúri jogot is neki adományozta. (Prímási Lt. Acta Rád. Classis A. No. 20.) Várday később az 1526. december 17-én Pozsonyban királlyá választott, s 1527. november 3-án megkoronázott I. Ferdinánd királynak is hűséget esküdött, aminek jutalmaként november 4-én I. Ferdinánd is kinevezte esztergomi érseknek, sőt nem sokkal később főkancellárjává is megtette. (Prímási Lt. Acta Rád. Classis A. No. 19.; ETE I. No. 343.) Esztergomi érsekségét a pápa 1529. február 4-én erősítette meg. (ETE I. No. 435.) Székhelye, Esztergom vára 1543. augusztus 9-én hosszú és kemény ostrom (július 24-augusztus 9.) után török kézre került. Az érsek, káptalanjával még a támadás előtt elhagyta Esztergomot, majd a részben török hódítás alá került egyházmegye központját Nagyszombatba helyezte át. Ferdinánd király Thurzó Elek királyi helytartó lemondása után 1542. december 30-án — a megszokott „in absentia nostra” formulával — nevezte ki Várday Pált királyi helytartóvá. Várday rendelkezett a 16. századi helytartók közül a legszélesebb hatáskörrel. Sőt Ferdinánd király 1538 végén lépéseket tett bíborosi kinevezésének érdekében is. Mindhiába. A Szentszék ötszöri próbálkozás ellenére sem nevezte ki az esztergomi érseket bíborossá. 1549. október 12-én halt meg.; Várday életére vonatkozóan ld. Laczlavik György: Várday Pál. 1526. november 15-1549. október 12. In: Esztergomi érsekek. 1001-2003. Szerk. Beke Margit. Bp. 2003. 240-247., valamint Laczlavik: Várday Pál Mohács előtti, i.m. passim. 71 1522. július 31.: DF 260 438. 72 Némethy Lajos: Adalék Pisó Jakab életiratához. Történelmi Tár 1885. 764-767.; Bónis György A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 323.; Vö. Kubinyi András: Diplomáciai érintkezések a Jagelló-kori magyar állam és a pápaság között. (1490-1526). In: Magyar- ország és a Szentszék kapcsolatának 100 éve. Szerk. Zombori István. Bp. 1996. 124.; Pisó életére: Abel Jenő: Magyarországi humanisták és a dunai tudós társaság. Bp. 1884. 73 Kubinyi: Haller, i.m. 97. 110. jegyzet; Vö. Kubinyi: A budavári Szent-Zsigmond, i. m. 20-21. 74 Feld: Beszámoló, i. m. 36.; A 76. jegyzetben idézett oklevél alapján megállapítható, hogy a prépost háza a Szent-Zsigmond-templom és a Friss palota között állt, feltehetően a palotához közel. Vö. Végh: Buda város középkori helyrajza, i. m. 27. Lendvai Bánffi Miklósnak 1486. május 10-én Vili. Ince pápához intézett folyamodványából kiderül, hogy Bánffi a Szent Zsigmondról elnevezett egyház mellett („ad latus collegiate ecclesie Sancti Sigismundi civitatis seu oppidi Budensis") Mária mennybemeneteléről elnevezett kápolnát („capellam ad laudem et honorem gloriosissime virginis Marie et sub vovabulo assumtionis eiusdem beate Marie virginis") alapított, s kegyuraságát Buda város tanácsára ruházta. Ezzel egyúttal függetlenítette a kápolnát a társaskáptalantól. Monumenta A BUDAVÁRI SZENT ZSIGMOND-PRÉPOSTSÁG TÖRTÉNETÉHEZ 207
