Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Laczlavik György: A budavári Szent Zsigmond prépostság középkori történetéhez

A Szent Zsigmond-prépostság káptalani működése Zsigmond király halála után feledésbe merült. 1451. március 27-én, Hunyadi kormányzó és az országtanács V Miklós pápához benyújtott kérvényében mint insignis ecclesia sive capella szerepelt, amit Zsigmond császár Buda városában alapított. Hunyadi és az országtanács arra kérte a pápát, hogy egyesítse a kápolnát a dömösi prépost- sággal, és alakítsa társaskáptalanná, állapítsa meg kanonokjainak számát, és adományozza az ország alkancellárának, Botos Istvánnak.22 Azt azonban nem lehet tudni, hogy az egyesítést végrehajtották-e, és a dömösi prépost, Botos István egyúttal a Szent Zsigmond-egyház prépostja is lett-e.23

Mindenesetre 1457-ben V László kérésére III. Callixtus pápa hozzájárult, hogy a budai plébániát (parochia) egyesítsék a széki apátsággal, és társaskáptalant hozzanak létre belőle.24 „Ha elfogadjuk, hogy ez a budai parochia megegyezik az új Mária-kápolnával, akkor feltehető, hogy a dömösi terv nem valósult meg, és a volt cikádori apátság birtokaival igyekeztek megoldani a Szent Zsigmond-káptalan kanonokjainak ellátását”.25 Széknek Tolnában (Kesztölc, Lángfő, Újfalu, Mórágy, Moha, Ebes, Ság, Farkasd és Perbei), Baranyában (Laj- mér, Lota, Feked és Al-kéked), és Bodrog megyében (Bököd, Gerebec, Pogy puszta és Kengyeles) jelentős birtokai voltak, évi jövedelmét Mátyás király 1462-ben 3000 forintra becsülte.26

A Szent Zsigmond- avagy új Szűz Mária-káptalan valószínűleg megkapta a széki apátság birtokait, vagy közülük legalábbis néhányat. így kimutatható a káptalan a Tolna megyei Lángfőn, aminek 1510-ben (Huszti) Márton, a Szent ZsigA BUDAVÁRI SZENT ZSIGMOND-PRÉPOSTSÁG TÖRTÉNETÉHEZ 201

22 „In regio oppido Budensi quedam insignis ecclesia sive capella per ipsum quondam Sigis- mundum imperatorem fundata et constructa nullisque aut paucis, ipsius superveniente obitu, dotata redditibus, ... que si titulo et vocabulo prepositure insigneretur et in collegiatam ecclesiam erigeretur, ... ex hoc devotio populi augeretur”. Gárdonyi: Buda középkori helyrajza, i. m. 83. Kumorovitz: A budai várkápolna, i. m. 163. jegyzet

23 Kubinyi: A budavári Szent-Zsigmond i. m. 19., Vö. Fraknói Vilmos: A dömösi conflictus V Miklós pápa és Hunyadi János kormányzó között. Századok 27 (1893) 390. 3. jegyzet

24 Hervay Ferenc L.: Repertorium Historicum Ordinis Cisterciensis in Hungária. Róma, 1984. (Bibliotheca Cisterciensis 7.) 86. (a továbbiakban: Hervay: Repertorium Historicum)

25 Kubinyi: A budavári Szent-Zsigmond, i. m. 20. A budai plébánia azonossága a Kisebb Szűz Mária-egyházzal számomra nem kellőképpen bizonyított. Vö. Gárdonyi: Középkori prépostságok, i. m. 180.; A széki apátság a 15. század közepén Újlaki Miklós érdekkörébe tartozott. 1450-ben testvére, Imre a széki apát, 1457-ben (DL 15 185.) pedig familiárisát, berzsenyi Porkoláb Kelement nevezte ki a széki apátság kormányzójává. 1460 és 1478 (1460. január 13.: DL 102 143.) között pedig Debrentei Tamás nyitrai püspök, Újlaki kancellárja a kormányzó. 1476 után a széki bencés apátság működéséről nem tudunk. Békefi Rémig: A czikádori apátság története. Pécs, 1894. 102.; Ha megkapta a Szent Zsigmond-káptalan a széki apátság birtokait, az nem történhetett 1476/1477 előtt. Ennek bekövetkeztére utalhat, hogy 1477. november 12-én (DL 45 697.) Mátyás király utasította Jánost, a Boldog- ságos Szűz Mária-egyház prépostját, az egyház Székbe helyezett várnagyát, hogy bizonyos adomány ügyében szolgáltassanak igazságot Debrentei Tamás nyitrai püspöknek és szekszárdi kormányzónak.; Debrentei Tamásra: Kubinyi András: Mátyás király és a monasztikus rendek. In: Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve I. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 539-540.

26 Szék. A II. Géza királytól 1142-ben a B. Szűz tiszteletére alapított itteni (czikádori vagyis széki) cisztercita apátságé volt. Ma Bátaszék, Tolna megye délnyugati részében. Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I-V Bp. 1890-1913. II. 215, 369, 543, III. 411, 475.; Kubinyi: A budavári Szent-Zsigmond, i. m. 20.; Birtokokra vonatkozóan: Hervay: Repertorium Historicum, i. m. 86-87.; Vö. DL 102 570.