Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Kubinyi András: Politikai vitakultúra a Mohács előtti Magyarországon

POLITIKAI VITAKULTÚRA A MOHÁCS ELŐTTI MAGYARORSZÁGON 185 hírek szerint megmérgezték. Zay Ferenc 1530 körül egy János király ellenes magyar nyelvű röpiratában Szapolyai Jánost90, Szerémi György pedig Bátori István nádort tartotta a gyilkosság érdemi szerzőjének.91 A vitézlő Laki László Somogy megyei birtokos nemes halálra ítélve 1524. november 23-án végrendel­kezett a budai városházán. Fogalmunk sincs, hogy miért végezték ki.92 Míg az első két esetben valóban különböző mendemondák terjedtek, és az ügyek felka­varták a közvéleményt, ezt Lakinál nem tudjuk igazolni, bár Bácsi szózatából arra következtethetünk, hogy ez is felizgatta a nemességet. Különös, hogy az urakkal szembenálló Bácsi az azokhoz tartozó Bánfi halálát is felhasználta a „principes” ellen. Szerzőnk minden rosszat elmond az elpuhult, megvesztegethető, anyagi­as, áruló nagyurakról, akik ezért az ország romlásáért, a török előrenyomulásá­ért a leginkább felelősek. Korlátlan nyerészkedésükről nem hajlandók lemon­dani, ezt a lehetőséget még gyilkosságok árán is meg akarják őrizni. Velük szemben áll a harcias nemesség, amelynek ősei saját vérük ontása árán szerez­ték meg az országot. Érdekesen merül fel a király szerepe. Fenn már idéztem a szerzőnek a királyi kincstár állapotáról, a nem létező királyi tekintélyről írt szavait, valamint az uralkodó eléggé kétértelmű megvédését a támadások ellen. A szózat végén újra előjön a király elnyomott tekintélye. Emlékezzünk vissza. Király ellenes röpiratok terjedtek az országban.93 Bácsi ezekre válaszol, nem ta­gadja ugyan az uralkodó hibáit, ezekért azonban az urakat teszi felelőssé. Saj­nos, ilyen II. Lajost támadó irat nem maradt fenn, így nem tudjuk, hogy mivel vádolták. Egyedül Apáti Ferenc kantilénája burkoltan királyellenes.94 Az vi­szont feltűnő, hogy az 1523-as Bécsújhelyen tartott csúcstalálkozón és az azt követő pozsonyi találkozón Szálkái egri püspök kancellár, és néhányan az urak közül a király magánéletéről, és az ország helyzetéről Bácsiéhoz is hasonló ké­pet festettek le.95 Más helyen rámutattam, hogy a király magánéletére vonatko­zó vádak megegyeztek azokkal, amelyet kortárs fiatal királyokkal szemben, mint VIII. Henrik angol uralkodó ellen, hangoztattak, ugyanis ifjúsági szub­kultúra alakult ki körülöttük.96 Szerzőnk valószínűleg ezért tett kissé negatív megjegyzést II. Lajos igen egyszerű tehetségére, mert uralkodójának nem volt a legjobb híre az országban. Mégis, szükségesnek tartotta megvédését. Ugyancsak bizonyos mértékben válasznak szánhatta a Szálkái kancellár környezetéből kiinduló, és írásban is terjedő nemzeti összefogást hirdető nézet­tel szemben azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy a nagyurakkal nem lehet kiegyezni. Láttuk, hogy Nagyszombati Márton és Geszti László az össze­90 Bessenyei József: János király áruitatása. 1530 körül. Magyar Nyelv 80 (1984) 121-123. (a továbbiakban: Bessenyei: János király) 91 Szerémi: II. Lajos és János királyok, i. m. 84-88. 92 DL 24 005. 93 Lásd fenn, 34. jegyzet 94 Lásd fenn, 33. jegyzet 95 Szydlowiecki kancellár naplója, i. ra. 120-121., 198-199. 96 Kubinyi András: A királyi udvar kormányzati szerepe Mohács előtt. Székfoglalók a Magyar Tu­dományos Akadémián 2001. Társadalomtudományok. Főszerk. Vízi E. Szilveszter. Bp. 2005. 248-250. Megjelent önállóan is: 8-10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom