Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Kubinyi András: Politikai vitakultúra a Mohács előtti Magyarországon
POLITIKAI VITAKULTÚRA A MOHÁCS ELŐTTI MAGYARORSZÁGON 183 az una eademque nobilitas elvétől eltérve, immár nem tagadja a főurak külön társadalmi állását, sőt közéjük és a nemesek közé beiktatja az egregius-okat, mintha csak mindezzel saját helyzete megváltozásának következményeit vonná le.”78 Kétség kívül Werbőczy volt 1533-ban a kancellár, és ez valószínűsíti Mályusz véleménye igazát. Viszont Barta Gábor joggal utalt arra, hogy a kancelláriában nem ő volt az egyetlen tollforgató, aki humanista arengákat tudott írni.79 Ne felejtsük el, hogy Bácsi Ferenc akkor János király titkára volt ! Vagy Werbőczy módosított korábbi nézetén, vagy pedig a tanult köznemesi politikusok között olyanok egyike fogalmazta az arengát. aki a valódi helyzetnek megfelelően a mágnásokat nem számította a nemességhez, éspedig épp Bácsi röp- irata tanúsága szerint azért, mert szemben állt velük. Bácsi felhasználja a rétorika minden lehetőségét. Fokozatosan halad célja felé, majd kitűnő szónoki fogással a megszemélyesített Hungáriának adja át a végső szót, aki aztán összefoglalja a lényeget. Leggyakrabban az ellentétek kidomborítását alkalmazza, egyik oldalon az elpuhult, anyagias, hazaáruló főemberek, a másik oldalon a bátor, harcias nemesek, akik vérrel szerezték meg az országot. Az ellentétek bemutatásánál igyekszik minél több jelzőt, olykor négyet - ötöt is, alkalmazni. Gazdag szókészlettel rendelkezik, köztük nem kevés olyan kifejezést használ, amelyek a középkori latinban ritkán fordulnak elő. Az más kérdés, hogy olykor nyelvi hibákat is követ el. A szöveg egy művelt, tanult férfié, aki azonban a jól megszerkesztett szózatban gyakorlatilag mégis egy hordószónok színvonalára süllyed. Bár elsősorban az egregiusokat, a műveltebb nemesi vezetőréteget szólítja meg, azonban úgy, hogy a kisnemesség is értsen belőle. Erre utal a gyakran előforduló utalás, hogy az urak kinevetik, butának tartják őket. Werbőczyt már az elején figyelmezteti, hogy nevetségessé válhat. El lehet képzelni, hogy magyarra átültetve milyen hatást gyakorolhatott ez a szöveg a hatvani országgyűlésre összejött közel tízezres, zömében műveletlen nemesi tömegre. A nemeseket fenyegető veszély felhívására felhasznál (és részben kiforgat) néhány tényt is. Az egyik kétezer gyalogos Magyarországra hívása, amely veszélyezteti a nemeseket. Emlékezzünk vissza: a feltehetően Batthyány Orbán által írt szöveg 3000 darabontról beszél, akiket a budai vár előtt helyeztek el, amiről a nemesség a megyékbe szétküldött levelekből értesült, ami hozzájárult nagy számban való egybegyűlésükhöz.80 Nem zárhatjuk ki, hogy Batthyány itt épp Bácsi szózatára utalt. A cseh gyalogosok Magyarországra hívása igazolható tény. Campeggio bíboros pápai legátus 1525. május 8-i levelében a tavaszi országgyűlés előzményeiről írva említi, hogy az esztergomi érsek szerint Jajca megsegítése végett 2000 gyalogost hozattak, akiket utána más vállalkozásra is fel lehet használni.81 (A Frangepán Kristóf vezette jajcai hadjárat kü78 Mályusz Elemér: Haza és nemzet a magyarországi feudalizmus első századaiban. Történelmi Szemle 6 (1963) 10. 79 Barta: Humanisták, i. m. 204-205. 80 Lásd fenn, 48-49. jegyzet 81 Relationes oratorum, i. m. 180-181.
