Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Kordé Zoltán: Szentgyörgyi János erdélyi vajda tevékenysége 1465-67-ben
Kordé Zoltán: SZENTGYÖRGYI JÁNOS ERDÉLYI TEVÉKENYSÉGE 1465-1467-BEN 1465 szeptemberében fontos változásokra került sor az erdőntúli tartomány élén. Mátyás az addigi erdélyi vajdák, Újlaki Miklós és Dengelegi Pongrác János helyébe újakat nevezett ki: egy testvérpárt, a Szentgyörgyi és Bazini grófokat, Jánost és Zsigmondot, valamint unokatestvérüket, Ellerbach Bertoldot. A személycserék közül a legkevésbé meglepő — ugyanakkor a legkényesebb — művelet Újlaki Miklós eltávolítása volt. A nagyhatalmú főúr közel negyed évszázad óta töltötte be a vajdai tisztséget,1 a tényleges teendők ellátásában azonban nemigen vett részt, ráadásul a királlyal való szembenállása komoly veszély- forrást jelentett a központi hatalom számára.2 Leváltása tehát az erdélyi konszolidáció biztosítása szempontjából is mindenképpen indokolt volt. Éppen ez utóbbi folyamat tükrében tűnik azonban meglepőnek a másik vajda, a tisztséget 1462 eleje óta betöltő Dengelegi Pongrác János menesztése. Személyében a király unokatestvére, az uralkodóhoz feltétlenül hű ember távozott a posztról, aki három év alatt sokat tett a korábbi évtizedek során zavarossá vált erdőntúli politikai viszonyok rendezése érdekében.3 Hogy leváltásának nem kegyvesztettség volt az oka, arra az a bizonyíték, hogy hamarosan Szörényi bán lett, a későbbiekben pedig kétszer is viselte még a vajdai méltóságot.4 A távozás okára vonatkozóan az a magyarázat tűnik a legvalószínűbbnek, miszerint Újlaki Miklós eltávolításához Mátyásnak szüksége volt az őt támogató bárói kör kiszélesítésére, amit a méltóságok újraosztásával, s új embereknek tisztségbe való ültetésével lehetett elérni.5 Az a megfontolás is közrejátszhatott a király döntésében, hogy a két vajda egyidejű lecserélése elfogadhatóbbá teszi a döntést az első számú érintett, Újlaki Miklós szemében, mintha csak egyedül neki kellene tá1 Tisztségviselésének kezdeteire: Kordé Zoltán: Vajda és ispán. A székely ispáni méltóság a Zsigmond halála utáni években. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica. CXVI. Szeged, 2002. 54-55. 2 Újlaki Mátyás-ellenes politikájára: Kubinyi András: Mátyás király. Bp. 2001. 48. skk. (a továbbiakban: Kubinyi: Mátyás király) 3 Pongrác János rokoni kapcsolataira: E. Kovács Péter: A Hunyadi-család. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk. Rázsó Gyula, V Molnár László. Bp. 1990. 4L, 45.; Engel Pál: Középkori magyar genealógia. (Magyar Középkori Adattár) CD-ROM. Bp. 2001. (Káta nem; 5. tábla: Dengelegi (Pongrác). Erdélyi tevékenységére: Kordé Zoltán: A székely ispáni méltóság története a kezdetektől 1467-ig. PhD-értekezés. Debrecen, 2003. 144-148. (a továbbiakban: Kordé: A székely ispáni méltóság) 4 Pongrác János tisztségeire: Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása Történeti Statisztikai Kötetek. Bp. 1970. 109., 117; Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején. Századok 122 (1988) 206. 5 Kubinyi: Mátyás király, i. m. 63-64.
