Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Henzsel Ágota: A Várdai család birtokügye 1550-ben

136

HENZSEL AGOTA

dett. 1547-ben indított pert13 János özvegye és Várdai Fruzsina gyámja, Ráskai Krisztina ellen azzal a céllal, hogy az özvegy hitbérét, 12 jobbágytelket kitevő birtokát és Fruzsina leánynegyedét, 58 sessióját megszerezze, Krisztinát a gyámságból elmozdítsa. Erre volt törvényes lehetősége. Az özveggyé vált nők férjük házában maradhattak, megtarthatták hitbérüket újabb férjhezmenetelükig. A hitbért a férj rangjának megfelelő mértékben a házasságkötéskor kötötték le a feleség számára, és ez zálogjogilag terhelte a férj vagyonát. Többször házasodott nő hitbére arányosan csökkent. A hitbér megváltása az özvegy és férjének rokonai között megegyezéssel is történhetett, vagy peres eljárással, melynek során az özvegyet hitbére közbecsű értékének megfelelő birtokkal kellett kárpótolni. A leánynegyed is megváltható volt közbecsű szerint.14

A perbe fogott Krisztina asszony 1548-ban több Várdai Mihály elleni perrel válaszolt.15 Tiltakozott bizonyos jövedelmekből való kizárása és kisvárdai kúriájának megtámadása miatt, régi adósságot szeretett volna megkapni. Várdai Mihály, a Ferdinánd-párti nagyúr ebben az évben Pozsonyban járt. Bizonyára az országgyűlésre ment oda, de talán peres ügyeinek előmozdításán is dolgozott. Feleségének írt levelében különböző csemegék: gesztenye, szentjánoskenyér és gránátalma küldését jelezte.16

Várdai Mihály és Ráskai Krisztina jogvitájából született 1550-ben a mellékelten közölt, a leleszi konvent által Várdai János özvegye részére kiállított oklevél, amely Várdai Mihály ugyanott nyert oklevelének másolata.17

1549-ben pünkösd előtt került sor Pozsonyban egy korábbról elhalasztott törvénykezési időszakra, amit 18 vármegyének, az ország „felső” részein levőknek és a tiszántúliaknak tartottak. Ez alkalommal, június 7-én I. Ferdinánd magyar király kiadott egy ítéletlevelet Várdai Mihálynak Krisztina asszony, János özvegye elleni perében. Az ítéletlevél, ahogy a végrehajtással megbízott hiteleshely, a leleszi konvent bizonyságleveléből kiderül, eskütétel, határjárás, közbecsű, javak elfoglalása, ingóságok elvétele és károk megtérítése formájában határozta meg a hivatalos teendőket.

Az ítéletlevélben foglaltak végrehajtására 1549. október 11-én Bákai Máté királyi ember és Ceglédi Péter pap, a konvent kiküldött embere megjelentek Kisvárdán, ott pedig csatlakoztak hozzájuk a Ráskai Krisztina vagyoni helyzetét ismerő birtokszomszédok és határosok. Öt szabolcsi nemes, mihálydi Hódos Tamás és Albert, jékei Balogh László, Jékei Zsigmond és Sényői Jakab vett részt

13 MÓL Bírósági levéltárak. Hiteleshelyi levéltárak elenchusai. A Leleszi prépostság levéltárának mutatói. Acta annorum 1500-1550. (a továbbiakban: Leleszi konvent) U et V 124. 1547. (MÓL Mikrofilmtár 5000.)

14 Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp. 1946. (a továbbiakban: Eckhart: Jogtörténet) 368-371.

15 Leleszi konvent, i. m. 143, 145, 152, 153. 1548.

16 Virág Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. Vál. és sajtó alá rendezte: Ács Zoltán. Nyíregyháza, 1981. 89.

17 A Szaboles-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, XV 4. Mohács utáni oklevelek gyűjteménye 37. levéltári jelzetű, eredeti, restaurált, 930 x 255 mm méretű, jobb felső részén hiányos, latin nyelvű papír oklevél, hátoldalán befűzött, 320 mm átmérőjű pecsét nyomával. Az oklevél 2001-ben Kisvárdán került elő egy lakóház bontásakor, és Szeregnyi László útján került a levéltárba. Köszönet illeti Oborni Terézt közreműködéséért az oklevél szövegének átírásában.