Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Gerics József: A képviselet középkori országgyűléseinken
122 GERICS JÓZSEF ner nézeteinek megfelelő „egységes” bajor Land! A dinasztia valamely oldalágának kihaltakor ennek résztartományát másik oldalág kezén lévő tartományrésszel szokták egyesíteni. Am ilyenkor gyakran azt kívánták, hogy a fejedelem az újonnan kezére jutott résztartományban ne emeljen tisztségre „vendéget (Gast)”, azaz más részterritóriumhoz tartozó személyt! Amint Hartung kimondja: a rendeknek „egységes Bajorországgá (einheitliche bayrische Landschaft)” való integrálódása 1505-ben nem a rendek kezdeményezésére történt, hanem az egész a tartományúri politikai ténye volt.6 A birodalmi gyűlésnek a városok a középkorban nem voltak a tagjai, a Städtetag-on vettek részt a Reichstag helyett. Nem eldöntött kérdés az, hogy a középkori honi rendiséget a birodalmi vagy a tartományi német rendiség párhuzamaként kell-e vizsgálni. A magyarországi rendi gyűléseknek egészen külön jellegzetességet adott az országos nemességnek a közszabadságból való fokozatos kiemelkedése, a hűbériség hiánya, továbbá a báróknak és az országos nemeseknek már a 13. században meglevő egységes joga. A német tartománygyűlések esetében - legalább a nemesség egy részénél - a többiektől lényegesen eltérő helyzetet állapít meg Mitterauer. Német területen ugyanilyen széles körökben elterjedt a különböző atyafiságoknak (rokonságoknak) összességükben, egészükben a hűbérrel együttesen való megadomá- nyozása (Gesamtbelehnung). Ez azonos módon a tartománygyűlésen való megjelenésre jogosított mindenkit, aki a hűbérben részesült. Nehézség első sorban ott adódhatott, ahol a megjelenésre jogosító birtok saját tulajdon volt. Nem világos a nem-hűbéri saját úri birtok nélküli felnőtt fiák megjelenési jogosultsága. Örökségi közösség esetén a rendi minőség első renden az összes társörököst megillethette. A részbirtokosok egyike ilyenkor vállalhatta akár a többiek egészére nézve a képviseletet. Vagyis ez ama nemesi kúria képviseletének egyik formája volt, amely eredetileg ’fejenként (viritim)' gyűlt össze! Ilyen esetekben megfigyelhető, hogy ekkor nemesi családi közösség felnőtt férfi-ivadékainak s nem regionális nemesi kommunitás tagjainak a képviseleteiről van szó, vonja le a lényeges következtetést Mitterauer.7 A tartományi, illetve birodalmi rendhez való tartozás meghatározó feltétele mindenek előtt egész általánosságban a tartomány fejedelméhez, illetve a birodalom fejéhez fűző közvetlen kapcsolat volt. Nem volt jogosult részt venni a tartománygyűlésen tartománybeli nemesember hűbéres lovagja, sem olyan apát, aki nemes szabadnak, vagy ministerialisnak az advocatia-ja alatt állt, sem egyházi vagy nemesi jogállású tartományi üléstag (.Landstand) uralma alá vetett városi vagy falusi közösség (Stadt... oder Landgemeinde). A (tartományi és birodalmi) rendi jogállás önálló uralmi jogokat tételezett fel: nemeseknél és pre- látusoknál személyes-egyedieket, autonóm városi és Landgemeinde-knél pedig kollektiveket. A Kammergut, vagyis a fejedelem közvetlen földesurasága alá 6 Fritz Hartung: Herrschaftsverträge und ständischer Dualismus in deutschen Territorien Bern, 1952. 164-176. (Schweizerische Beiträge zur allgemeinen Geschichte. Bd.10.) 7 Michael Mitterauer. Grundlagen politischer Berechtigung im mittelalterlichen Ständewesen. In: Der moderne Parlamentarismus und seine Grundlagen in der ständischen Repräsentation ... Hrsg. Karl Bosl. Berlin, 1977. 34-35. (a továbbiakban: Miterrauer)
