Benkő Samu: Documenta neglegta : Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok : 1848. március 4.-1848. június 26.(Budapest, 2008)

Levéltárak

Dés, 1848. március 24. - Dés város közgyűlése előterjeszti a Főkormányszéknek állásfoglalását a haza jelenét és jövőjét érintő kérdésekben: országgyűlés összehívása, őr se reg szervezése, sajtószabadság. A Felséges Főigazgató Tanácsnak Dés, március 24. 1848. Mindazon események előterjesztését, melyek közelebbről Európaszerte az alkotmányos átalakulás érdekében történtek, sőt naponként történnek, mellőzve, nemes városi közönségünk egész figyelmét két főbb tekintetből csak hazánk jelenére és jövőjére kívánja ezúttal fordítani. Miután ősi alkotmányunk szinte minden élet és erő nélkül, csakis törvénykönyveinkben feltalálható, sőt ha szintén azt akként, mint különben kell vala, egész valóságában élvezhetnénk is, de a jeles időkor kívánatait eddigi törvényeink kielégíteni nem csak képtelenek többé, hanem e felett több tekintetben az előhaladásnak inkább még gátul is szolgálnak. Miután továbbá 321 évi szomorú tapasztalás mindenkit eléggé meggyőzhetett afelől, hogy a természet bő adományainál fogva amennyire gazdag, ellenkezőleg önmagának szint annyira felette szegény hazánk, szinte provinciává változva át, ahelyett, hogy fokonkénti felvirágzásának örvendezni módja lehetne, inkább csak naponkénti sorvadását érezni kénytelen. Miután következőleg a történészet igazolása szerint is minden kicsiny ország hatalmasabb szomszédok irányában önálló, s vagy csak belviszonyok tekintetében is erőteljes, úgy szintén felvirágozható és boldog soha nem lehet; mindezeknél fogva hazánk múltja és úgy jelene, valamint jövendője egyaránt és mindenek felett a testvérhonnali egyesülést mint kétségtelenül egyedüli üdvösségünket forrón kívánnunk mellőzhetetlen s tovább halaszthatatlan kötelességévé tette minden egyes hazafi polgárnak, mit annyival nagyobb bizodalommal kíván kijelenteni nemes városi közönségünk is, mennyiben ezt közelebbről múlt országgyűlésünkön hazánk atyjai is egy szívvel és akarattal nyilvánították, s annyival örömöstebb óhajtjuk ezt, mert bennünket testvérhazánk, melynek mint valahai édesanyának forró kebléről mostoha sors által szakasztódtunk le, egész készséggel felénk kiterjesztett karjai is ölelésre várnak. S mivel ennek sikerülését az uralkodó felséges osztrák ház iránti törhetetlen hűségünkhöz és teljes hódolatunkhoz, valamint szintén hazafiúi szoros kötelességünkhöz képest egyedül csak alkotmányos úton határo-