Benkő Samu: Documenta neglegta : Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok : 1848. március 4.-1848. június 26.(Budapest, 2008)
Levéltárak
ban dicsőségbe és szerencsétlenségbe együtt osztoztak, mikor az oláh és magyar vér egybefolyva összealudt a csatatereken és a nagy Hunyadiakban összetestvéresültünk - most tudniillik, mikor a dicső magyar nemzet az emberiség hasonlíthatatlanul nagy győzelmét, a szabadságot véráldozat nélkül dicsőén kivívja, s testvéries kezet minden nemzetnek nyújtva szívéhez szorítja, hogy oláh nemzetünk első ne legyen, ki kezét újból csapja a magyar nemzettel, szívét is oda ne adja, kétkedni is bűn volna. Csekély személyem értve és hallva a magyar nemzet közgyűlésein pendített magasztos eszményeit, minek előtte fejlődnének e nagy események, sőt mostani időket reményleni is vétkes merészség lett volna, hittem, s nem egyszer másoknak is nyilvánítottam azt, hogy ha a magyar nemzet mindazoknak a pendített eszméknek életet ad, a föld gombján első nemzetnek fogom tartani azon bölcs politikájáért, melyet megelőzve a kényszerítő roszszat, vérontás nélkül fogja kiküzdeni a legnagyobb és dicsőbb diadalmát, az emberiségnek a szabadságot, örömmel látom teljesülve jóslatom, s azért legnagyobb örömmel üdvözlöm ezen valóságos dicsőség kulmenjén e dicső magyar nemzetet, mely már rég minden népekre megszűnvén Isten ostora lenni, Isten áldásává lett. Örökös legyen tehát ezen dicsőséged a nemzetek szívébe és évkönyveibe. Add hát tudtára, esedezem, nagy férfiú, szilágyi klérusom s népem e rokon és testvéries érzelmeit a dicső magyar nemzetnek, tudasd vele, hogy 800 dos közös jó és rossz, boldog és szerencsétlen sorsunk és együtt létünk a szeretet és testvériség szoros köteleit e két nemzet közt nem gyengítették meg, hanem inkább szilárdították, most pedig a magyar nemzet nemzetünk irányába dicső tettet tanúsított nagylelkűsége kemény és masszív vasláncává változtatta azokat. Nincs hát nagyobb kívánságunk, hogy a dicső magyar nemzettel szívünket megosszuk, hogy vele örök testvériségbe és szeretetbe éljünk, és ha kell, a hazáért s kegyelmes jó királyunkért. Egyre ezen nagylelkű testvér magyar nemzetet testvériesen és bizodalmasan kérjük, engedje meg, hogy imáinkban a mindenható mennynek, földnek urától templomainkba anyanyelvünkön esedezzünk s kérjük az áldást a közös hazára és a nagylelkű nemes nemzetre. Templomaink, népiskoláinkba és házaink körébe anyanyelvünkön buzdítsuk öregeinket, ifjainkat és gyermekeinket a közös haza és a testvér lelkes magyar nemzet szeretetére, tanítsuk meg őket az Isten, hazánk és minden felebarátink iránti kötelességekre, s plántáljuk szívébe a kiolthatatlan szeretetet jótevőik iránt.
