Benkő Samu: Documenta neglegta : Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok : 1848. március 4.-1848. június 26.(Budapest, 2008)
Levéltárak
még várjanak és most egyelőre semmihez se fogjanak. Azután szerteszéjjel mentek, a nagy tervektől akkorára nőtt főkkel, mint egy cseber. A bölcs Leményi ezen sem okulva, hallom, most egy más televér pópa gyűlést hirdetett, mi leend eredménye, nem tudhatni. Gondolom, nem sok jó. Dragon, Mocson, Gorbón, Borsán satöbbi katonaság van, de nem lép erélyesen föl, s a nép nem tudja egyébként, mint előnyére magyarázni e jámborságot. Borsán, hallom, legtöbb eredménye a katona demonstrációknak abból állt, hogy a vitéz urak nem akarnak puliszkát enni, s a borsaiak keservesen látják a szelíd báránykákat s a jármos ökröket felfalatni. Ez okon meg is unták a katonákat s ingadoznak. Mindezeknek kivonata az, hogy az oláhság nem csak az úrbéri tartozások teljesítésétől vonakodik már is igen sok helyt, hanem még az uraság földjeit is bonne prisenak akarja tekinteni. Katonaság pedig kevés lévén s még kevesebb energia a parancsnokokban - ha ez sokáig így tart, aligha komolyabb zavarok nem történnek: bár általános elvül vehetni azt, hogy a híreknek többnyire 3 Á része nem igaz. Sőt a legtöbbször a kerengő hírek puszta koholmányok. Bár már együtt volnánk az ország teremében: s volna a régi hiúsági abnegatio - főleg fiatalabb képviselőinkben - a pokolba hagyni a frázisokat s az egész országgyűlését 2-3 sessio alatt bevégezni. Nekünk most feltétlen unió kell - ez a conditio sine qua non. Ha nem akarunk anarchiát, azonnal az unió nyilatkozata után Erdélyt mindenestől via facti a minisztérium hatalma alá kell helyeznünk. Erre pár nap elég, s adja Isten, hogy ezt oly világosan átlássa mindenki, mint én, és igen-igen sokan velem együtt. Most még a székelyekről írok valamit. Mondják, a székelyeket többen arra bujtogatják, hogy a fegyvert tegyék le, s hogy valóban a két székely gyalogezredek egyike a vett parancsra ki nem akart a Székelyföldről mozdulni. Ez most igen-igen rossz számítás, mint, fájdalom, ily kivételes időkben annyi sok rossz számítás történik. Mikes János és többen a napokban elmentek Székelyföldre - talán sikerül nekik a jó góbékkal megértetni, hogy igen is az unió következtében határőri minőségük átváltozik polgári s nemzetőrségi minőségre, de addig ki ne adják a fegyvert kezükből, sőt jöjjenek ide, nehogy az oláhok csak látván, hogy alkuszik, felülre kerekedjenek. Mikes remélte, hogy talán idehozza őket. Ez legjobb mód lenne az oláhok lecsillapítására is, mert hangjuk igen jó van, de a kurázsi nem éppen a bakja, főleg ha szuronyt lát.
