Benkő Samu: Documenta neglegta : Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok : 1848. március 4.-1848. június 26.(Budapest, 2008)

Kutatástörténeti visszapillantás (Benkő Samu)

Cherestesiu a balázsfalvi gyűlésről beszámoló monográfiájában emlékezik meg a Trócsányitól kapott kutatási segédkezésről. A Magyar Országos Levéltárban Trócsányi volt az Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak referense, és valamennyien, akik ezekben az állagokban kutattunk, hamar megbizonyosodhattunk, hogy milyen mély, részletekbe behatoló ismerője volt maguknak az egyes ügyiratoknak is. Cherestesiu számtalanszor hangsúlyozta, hogy Trócsányi segítségével válogatta ki és mikrofilmeztette le azt a hatalmas iratanyagot, amelynek másolására, mint tervezett forráskiadványa munkatársait, felkért bennünket. Az erdélyi román nemzeti mozgalmak és az erdélyi parasztság történetének I. Tóth Zoltán nyomdokain haladva Trócsányi volt a legavatottabb szakértője. 1956-ban kiadott könyve (Az erdélyi parasztság története 1790-1849) második részének már a címe (Az 1848-49. erdélyi parasztmozgalmak) kifejezi, hogy milyen mélyen ismerte a parasztságnak mint a feudalizmus egyik alapvető osztályának a sorsát és összefüggéseit az ország egésze történetének az alakulásával. Ez a könyv annak is bizonysága, hogy alaposan ismerte az erdélyi 1848^4-9-es eseményeket tükröztető iratokat. Amikor 1979-ben, majd 1981-ben kritikát ír a román akadémiai kiadvány első, illetőleg második kötetéről, Trócsányi azzal a biztos ismerettel veszi kezébe a tollat, hogy jelzetekre utaló pontossággal jelölheti meg azokat az iratokat, melyeket az ő közreműködésének köszönhetően a kolozsvári szerkesztők mikrofilmen megkaptak. Az első kötetről írt bírálatában elsősorban azt kifogásolja, hogy az erdélyi forradalomnak a magyarországival való összefüggését tükröztető iratok kimaradtak (Századok, 1979. 2. sz.). Pascu a bírálatra a kolozsvári Történettudományi Intézet folyóiratában ingerült hangon reagált, és utolsó mondatában ezt írta: „Azoknak a száma, akik a történettudományt meggyalázták, ismét gyarapodott eggyel: Trócsányi Zsolttal." (§tefan Pascu: In legäturä cu inceputul revolutiei románesti de la 1848 din Transilvania. In Anuarul Institutului de Istorie si Arheologie ClujNapoca. XXIV. 1981. 431-437.) E sorok nem kívánnak döntőbírói szóval élni a Trócsányi-Pascupolémiában, maguk az általunk csokorba gyűjtött iratok kell hogy tanúskodjanak a szelektálás (elhanyagolás), latinul a neglectio eszmei indítékairól.