Benkő Samu: Documenta neglegta : Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok : 1848. március 4.-1848. június 26.(Budapest, 2008)

Kutatástörténeti visszapillantás (Benkő Samu)

forráskiadványokban elharapódzott a szövegek - ahogy ő mondta - adjusztálásának (ajustarea) a gyakorlata, ami abból áll, hogy a kihagyásokat szemérmesen jelző három pont [...] „segítségével" az eredeti mondandó teljesen ki van szolgáltatva a közlő önkényének. Ennek az elöljárói (intézetigazgatói) állásfoglalásnak eredményeképpen munkaközösségünk úgy döntött, hogy az iratokat teljes egészükben, minden kihagyás nélkül közöljük. Ezt az illetékes és nem illetékes szervek (akadémiai és pártszervezeti bírálók, különböző szintű cenzorok) is tudomásul vették, ezért az irat nekik nem tetsző részeit nem kipontozásra javasolták, hanem az egész dokumentum kihagyásáról döntöttek. így is történt egy egészen furcsa eset. A pozsonyi 1848-as törvényeket nem lehetett teljességükben mellőzni, hiszen azok érvénye a Partium és az akkori magyarországi, ma Romániához tartozó vármegyék egész népességére kiterjedt. A parasztmozgalmak propagandisztikus háttere éppen az volt, hogy a belső Erdélybe érkező hírek szerint a „jó császár" már eltörölte a jobbágyságot, csak az „urak" elsikkasztották a törvényt. A sorozat második kötete úgy közli a pozsonyi törvényeket, hogy kihagyja az unió-törvényt, és megdöbbentő módon a sajtótörvényből csak a sajtó vétségekre vonatkozó fejezetet közli, kihagyva magát az érdemi részt. 6. Eveken keresztül annak a döntésnek a szellemében folyt a sajtó alá készítő munka, hogy az iratokat egész terjedelmükben, eredeti nyelven tesszük közzé, élükön részletes (minden hely- és személynevet feltüntető) román nyelvű tartalmi ismertetéssel (regesztával). 7. Éppen ezekre a regesztákra hivatkozva késleltették az „illetékesek" az első kötet megjelenését. A sorozatnyitó első kötet kéziratát Victor Cherestesiu A balázsfalvi nemzeti gyűlés, 1848. május 15-17. című monográfiája szövegének elkészültével egy időben nyújtotta be a kiadóknak. A monográfiát a Politikai Kiadó, a forráskiadványt az Akadémiai Kiadó adta ki véleményezésre Bányai Lászlónak, Silviu Dragomirnak és §tefan Pascunak. A döntő szót Pascu mondta ki azzal, hogy a magyar nyelvű iratokat egytől egyig le kell fordítani román nyelvre. A fordításokat erőltetett menetben Egyed Ákos, Károlyi Dénes és Bodor Gyöngyvér végezte. A Balázsfal várói szóló monográfia Pascu sok kifogása ellenére, a szerzőnek a Politikai Kiadó vezetőjéhez, Valter Románhoz fűződő barátsága jóvoltából, évekig tartó viták után, 1966-ban jelent meg, sőt egy évre rá az én fordításomban magyarul is piacra került. A forráskötet megjelenését az Akadémiai Kiadónál tényleges főszerkesztője hiába sürgette. Cherestesiu 1965-ben nyugdíjba vonult, aligazgatói székét átadta