Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)
III. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény)
III. BRODARIC5 ISTVÁN BÚCSÚLEVELE ÉS EGYÉB FORRÁSOK ><3> <K> <M><K> A török szultánod genealógiája Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Cod. Lat. 378 (1502-1512) A töröl? szultánok genealógiája Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Cod. Lat. 378 (1502-1512) ország kulcsa és pajzsa. Ennek megadását vagy inkább eladását tragikus vereség követte Magyarországon. Bárcsak fogak közt őrlődnének e tragédia szerzői közül azok, akik még élnek, és egyetlen óhajuk, hogy rangban megelőzzék a többieket. Ferdinánd, ó, Ferdinánd. kegyes király! Ölts fegyvert, hívd a királyokat és a Birodalom fejedelmeit, hogy a keresztény világ végre megszabaduljon a dühödt ellenségtől; jelöld magad kereszttel, könyörögj a hatalmas jó Istennek, hogy segélje vállalkozásodat; és mint egykor Constantinus Maximus indult ellensége, Maxentius legyőzésére — égő oszlopot látott az égen, és hang hallatszott a levegőben: „E jelben győzni fogsz!” —, így indulj te is bátran az ellenségre a kereszt képével ékesített hadi zászló nyomában: melletted áll majd a gazdag Itália, a nemes Gallia, a vitéz Hispánia, a harcias és bő népű Germánia, mely mind elkísér téged, himnuszt énekelve és Istennek zsoltárt zengve, hogy mi, nyomorultak, végre megláthassuk, amint diadalt ülsz az ellenség fölött, és zsákmánnyal rakodva döntő győzelmet aratsz. Támogat szent munkádban fivéred, a győzhetetlen császár,47 aki Hispánia távok határairól hajóhadával vitézeket is hoz népes sereggel, hadigépekben bővelkedő, tekintélyes tüzérséget is, hogy a mindenfelől bekerített gonosz ellenség végre megadja árát falánkságának, vagy kihajítva a bálványokat az egy igaz Isten imádatához, megismeréséhez járuljon, és minden alattvalójával együtt velünk azonos vallásra térjen. Mert szektájának pusztulása és nyomorult kimúlása közel van, mint megmondják övéi közül is, akik kissé műveltebbek, és látják a jövendőt. Ha pedig Németországban, mint történni szokott, híresztelések kelnének szárnyra, hazugok bár és alaptalanok, háborgás támadna, és emiatt lázongásoktól és ösz- szecsapásoktól kellene tartani, melyek megakadályozhatják e szent és kegyes munkát, hiszen gyakran láttuk, hogy amikor Krisztus ellenségei ellen általános hadjárat volt indulóban, a zavargók konkolyt hintettek, hogy megakadályozzák a vállalkozást, mert az álnok sátán szívesen és készségesen lép közbe, ettől várván sok lélek vesztét; és sok gonosz ember abbéli félelmében, hogy a jó ügy sikert arat, készségesebben állítja az akadályt, mint ahogy a vállalkozást szorgalmazzák, többen vannak ugyanis a gonoszok, amint a hét bölcs egyike, a pirenei Biasz mondja; ha tehát ezt a bajt tapasztalnád, hatalmas Ferdinánd fejedelem, mint a Birodalom kormányzója vesd áldozatul azt a Fúriáknak, sújtsd teljes vagyonelkobzással és birodalmi átokkal úgy, hogy e gonoszok, a konkolyhintők fiaik fiaival és azok sarjaival együtt harmadíziglen vesszenek hitványul, éljenek örökös nyomorúságban és szerencsétlenségben. Mert, mint előbb említettem, valamennyi keresztény üdve kizárólag a németek egyetértésén áll. Ne tűrjétek, ó, Szent Birodalom fejedelmei és előkelői, hogy e baj lábra kapjon közietek, nehogy minden idegen nemzet átkát kelljen meghallanotok. Emlékezzetek, őseitek jámbor szándékát hányszor hiúsította és akadályozta meg egypár gazember. Nem akarjátok asszonyaitokat, fiaitokat, hazátokat végre biztos révbe vezetni? Hát a kereszténységnek már állandóan hánykolódnia és gyötrődnie kell a belháborúk között? Az istenek távoztassák el ezt a dögvészt, nyíljon meg a föld, és nyelje el torkában 47. V. Károly német-római császár. <ö> <M> <8> 98 <x>
