Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)

III. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény)

3. A levél latin szövege

aliis, cjuibus nihilo est inferior mea conditio, quid fuerit a Vestra Maiestate suas partes sequentibus promissum.

Praecesscrat illud quoque, quod pedites Vestrae Maiestatis, quos Posonii habet, ne verbo quidem a me vcl aliquo meorum unquam lacessiti, nocte intempesta tarn me quam meis fere omnibus inprimum somnum resolutis hospitium meum armis et pixidibus aggressi, si fores domus effringere potuissent, procul dubio me simul cum fratre1’ ac meis omnibus crudelissimc interemissent, uno tarnen ex servitoribus per cum, qui nescio qua de causa clam fuerat domum paulo ante ingressus, haud levi vulnere affecto. Super quo toties conqucstus, toties supplicans, toties iudicium implorans nunquam merui exaudiri.

Accessit postea infamia libellis Iohannis Cuspiniani11 nationi nostrae inflicta, ubi desertores et proditores vocamur, soboles scelerata nec terra nec aere ferenda, et principes Christiani ad nos funditus e rerum natura tollendos atque exterminandos concitantur et advocantur.

Accesserunt alia etiam pleraque, ut I.uteranismi etiam labern foedissimam taceam, a quo Hungáriáé vehementissime timeo. Licet norim Vestram Maiestatem esse Christianissimam, non defuerunt, inquam, pleraque alia, quae negare non possum, quin me vehementissime moverint et moveant. Sed tanta fuit in me cupiditas Vestrae Maiestati serviendi, quod haec omnia sustinuissem et sustinerem, meque, sicut hactenus feci, amicorum ope in obsequiis Vestrae Maiestatis sustcntarem. Sed cum agatur de patria, cui omnia debemus, de eius libertate, quam tueri et usque ad unicam guttam sanguinis defendere tenemur, cogar id facéré, cum bona venia Vestrae Maiestatis, quod patriae potius quam quod Vestrae Maiestati video esse conducibile.

bt cum pro certo intclligam in ista proxima dicta1, me potissimum accusari, qui rege 13 14 15

13. Brodarics István testvére, Mátyás.

14. () ratio pro! replied loannis Cuspiniani ad Sacri Romani Imperii principes et pro ceres, ut helium snscipiant contra 7 arc urn... Viennae Austriae, |1526.| - Johannes Luspinianus (eredeti nevén Spieshaymer; Schweinfurt, 1473. december vége Bécs, 1529. április 19.) humanista, orvos, diplomata. Tanulmányait Lipcsében kezdte 1490-ben. 1492-tol Bécsben tanított, majd I. Miksa német-római császárié)! 1493-ban megkapta a poéta laureatus címet. 1500-ban a bécsi egyetem rektorává választották, címét több éven át megtartotta. Konrad Leids halálát (1508) kővetően ugyanitt poétikát és retorikát tanított, és a bécsi humanista kör vitatha tatlan vezéregyéniségévé nőtte ki magát. 1510-től kezdődően számos alkalommal teljesített diplomáciai feladatokat. Aktívan részt vett a fent említett 1515. évi bécsi király találkozz') előkészítésében, és ennek érdekében saját bevallása szerint - 1510 és 1515 között 24 alkalommal járt a budai udvarban. Klete té> müveinek szánt alkotásain, a római konzulok és a római császárok történetén élete végéig dolgozott, de azok csak halála után láttak napvilágot (Caesares. Strassbourg, 1540; Cons/iles. Basel, 1553). Luspinianus követi szolgálatai idején bejáratos volt Budán Hunyadi Mátyás király (1458 1490) egykori könyvtárába, számos korvinát 6 vitt magával Bécsbe, amelyek így elkerülték a török idők pusztulását. Lásd még a II/l. alfejezetben leírtakat.

15. A Szapolvai János király által 1527. március 17-ére, Budára összehívott magvar országgyűlésről van szó.

73