Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)
III. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény)
III. BRODARIC5 ISTVÁN BÚCSÚLEVELE ÉS EGYÉB FORRÁSOK •<3> ogo<M>< 7. Egyéb források Brodarics pártváltásának előzményeiről és visszhangjáról 1. Brodarics István levele Andrzej Krzycki83 przemysli84 püspöknek és Jan Tarnowski wojnici várnagynak85 [Pozsony, 1526. november 11. előtt]86 Credo, Dominationes Vestras intellexisse de quodam homine, quem nostri „nigrum” vocant.87 Est natione Rascianus, genere, ut pro certo asseritur, de família imperatorum Constantinopolitanorum.88 Multi eum sequuntur.89 Recuperavit his diebus Turcis inde S3. Andrzej Krzycki (1482-1537) lengyel humanista, költő, püspök. Brodarics István barátjának és egyik legfőbb levelezőpartnerének, PiotrTomicki lengyel alkancellárnak és krakkói püspöknek unokaöccse. Életéről újabban BARSZCZ, Leszek: Andrzej Krzycki, poéta, diplomata,prymas. Gniezno, 2005. (Bibliográfia: 196—203.) 84. Krzycki püspöki titulusát illetően a Commandban őrzött kézirat téved. A címzés ugyanis utólag került a datálatlan levél szövege fölé, amit tévesen 1527-re kelteztek. Valószínűleg ezért titulálja az utólagos címzés plocki püspöknek Krzyckit, akit viszont a levélben Brodarics — egyébként konzekvensen és a tényeknek megfelelően — przemysli püspökként emleget. Krzyckit ugyanis Raphal Lcszczinski plocki püspök halálát követően, 1527 áprilisában helyezték át a przemysli püspöki székből a plockiba; a kinevezést a pápa 1528. július 28-án erősítette meg. 85. Jan Tarnowski (1488—1561) wojnici várnagy, sandomierzi kapitány. 1527 áprilisától oroszországi palatínus (palatínus Russíae), valamint a lengyel hadak főparancsnoka. 1528-ban ő fogadta be a lengyelországi száműzetésbe kényszerült János királyt. 1 életéről újabban: WINCZURA, Lukasz: Hetman betwanów. ]an Amór Tamomki (IISS 1561). Krakow, 2005. (Bibliográfia: 331—337.) 86. Brodarics levelét Krzysztof Szydlowiecki lengyel főkancellár 1526. november 26-án írt levele mellékleteként továbbította Brandenburgi Albertnck. Mivel az alább említett Cserni Jován októberben mégTokajban volt, a levélben említett várakat nagy valószínűséggel október végén vagy november elején foglalhatta el. (Ezzel kapcsolatban vö. SZAKAI,Y Ferenc: Honkeresők. [Megjegyzések Cserni jován hadáról] In: Történelmi Szemle 22. [1979] 1. sz. 229.) További szempontot ad a datáláshoz, hogy Szydlowiecki november 26-i levele mellékleteként egy másik Brodarics-levelet is továbbított Albert hercegnek, amely november 14-én, Szapolyai megkoronázása után kelt, és erről adott hírt Lengyelországba. Mivel a fenti levél még egy szót sem ejt a november Ili koronázásról, így valószínűleg azt megelőzően íródhatott. 87. Cserni Jován (magyarul Fekete jános vagy a Fekete Ember, szerbül Crni [ovan/Ivan Nenad, meghalt 1527. július 22. után), a Szerémségből elmenekült szerb parasztkatonák vezére előbb I. jános, majd 1. F'er- dinánd király pártján. A törökök elől menekülő szerb parasztokból Cserni jován 1526 őszén ütőképes sereget szervezett, amelynek létszáma 1527 elején már elérte a 10-15 ezer félt. Szapolyai eleinte megpróbálta beépíteni Jován seregét a déli határvédelembe, de a délvidéki birtokosok gyanakvással szemlélték, és több ízben megtámadták őket. Cserni jován emiatt (valamint Ferdinánd közvetítője, szalatnoki Habardanecz János hathatós közreműködése eredményeképp) 1527 áprilisában átállt a Habsburg uralkodó oldalára, és a lános-párti hadak csak több hónapi küzdelem után tudták legyőzni. Jovánt megölték, serege szétszéledt. Cserni Jovánról bővebben: S/.AKALY Ferenc: 1 Ionkeresők. (Megjegyzések Cserni jován hadáról) In: Tör- ténelmi Szemle 22. (1979) 1. sz. 227-261.; SMOKKÁ Szaniszló: Fekete Iván. In: Sgágadok 17. (1883) 1—31.; BANKÚTI Imre: Az Alföld népeinek harca a török hétdítók ellen a mohácsi csata után 1526—27. In: Acla U niversitatis Sgegediensis de Attila József nominatae, Sectio I Ustorica II. (1957) 15—27. 88. Cserni jován azt terjesztette magáról, hogy rokonságban áll a szerb despotákkal, sőt a bizánci császárokkal is. 89. A Cserni Jován köré gyűlt sereg számát általában 10-20 ezer főre becsülik (még ha természetesen nem is „profi” zsoldosokról, hanem elsősorban katonaparasztokról volt szó), ami a kor viszonyai közepette igen tekintélyes katonai erőt, és ennek megfelelően komoly befolyást jelentett. 126 <%><fé><%>
