Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)
III. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény)
<8> <3> III. BRODARIC5 ISTVÁN BÚCSÚLEVELE ÉS EGYÉB FORRÁSOK II. Lajos dénárja Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár, K-L (1522) Duna mentén egészen a Száva folyó torkolatáig továbbhúzódik, és Szlavóniától magához szakasztja Valkót, Pozsegát, Szerémet, e három híres tartományt, amit mi megyének nevezünk.66 Ez innenső Magyarországnak a fővárosa Buda, melyet kevéssel előbb neveztünk meg, a királyság székhelye, nemesebb városa a királyok koronázásáról és temetkezéséről híres Székesfehérvár, Esztergom az érseki, Pécs a püspöki székhely, azonfölül Sopron, Győr és Szombathely — Szent Mártonnak, meg Stridó — Szent Jeromosnak szülőhelye. Nincs más jelesebb folyó benne a fentebb mondott Dunán és Dráván kívül, van két nevezetes tava, a Balaton és a Fertő, az egyik körülbelül tizenhárom mérföld hosszúra nyúlik, a másik rövidebb, de a Balatonnál sokkal szélesebb. Ehhez az innenső Magyarországhoz ott, ahol a Dráván átkelsz, Szlavónia kapcsolódik, egykor Felső-Pannónia része, a Dráva és a Száva között, de a Száván is messze átnyúlva és egészen az Una folyóig (ugyanis ennek most ez a neve) elhúzódva. Itt kezdődik Florvátország, ami után az Adriai-tenger partvidékén Dalmácia következik, amely részint velencei, részint török hódoltság alatt áll, egy egészen kis darabkája Magyarország királyának hatalmában van, a szárazföld belsejében fekvő helyeket a bosnyákok tartják meg a rácok, akik hajdanán a felső-mesusok voltak. Szlavónia fővárosa Zágráb, Horvátországé most Bihács, azelőtt Knin volt, Dalmáciáé azon a részen, ahol a magyarnak szolgál, Zengg, Boszniáé Jajca, Rácországé, vagyis Szerbiáé Belgrád. Ilyen tehát innenső Magyarország, az, amelyik a Duna és az Adria öble között terül el. A Dunán túli Magyarországot Morvától, Sziléziától, Lengyel- és Oroszországtól a Pozsony fölött induló és hosszú hajlattal a Fekete-tenger partjára kanyarodó Kárpát-hegység választja el addig a helyig, ahol a Máramaros- nak nevezett vidék fekszik, itt más, innen Szörény felé húzódó hegyek és erdőségek határolják Erdélytől és a havaselvi Oláhországtól. E túlsó Magyarország közepén a Tisza folyik, észak folyói közül, amennyire ez mostanság tudható, halban leggazdagabb, mely a máramarosi hegyekből ered, néhány kisebb folyó mellett két hajózhatót is felvesz, a Szamost és a Marost, mindkettő Erdélyből folyik alá. E túlsó Magyarországon a következő nevezetesebb városok vannak: északra Pozsony, Nagyszombat, Trencsény és ugyanott a Vág folyó, amely Komáromnál a Dunába ömlik, Nyitra, ugyanott Beszterce néhány bányászvároskával, arany-, ezüst- és rézbányákkal, továbbá Vác, Budával szemben Pest, Eger, Kassa és a Szepesség egynéhány igen nemes városkája, délre pedig Kalocsa, Bács, Szeged, a Tiszán túl Várad, Debrecen, Asszonypataka arany- és ezüstbányákkal, Csanád és Temes várának híres kapitánysága, mely az országban levő kapitányságok között a harmadik helyet tartja, Szörény, ahol az egykor Traianus császár által épített híd nyomai ma is meglátszanak, és mások, melyek bővebb előszámlálását tiltja a történetírói tömörség. Maga a Tisza az innenső partján álló Péterváradjától nem messze, Titel táján a Dunába ömlik. Azokon a hegyeken túl, melyekről azt mondtuk, hogy a Kárpátoktól Szörény felé húzódnak, Erdély terül el, hajdan Dácia része. Feje Gyulafejérvár, melyet vagy Iulius Caesarról neveznek így, vagy inkább egy bizonyos Gyula nevű hun fejedelemről, van még 66. Brodarics - az úgynevezett központi tájszemléletnek megfelelően, azaz a budai királyi udvarból tekintve - a mai Dunántúlt nevezi Dunán inneni területnek. A Caecius-hegység (Mons Cetius) a mai Wienerwald.
