Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)
III. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény)
III. BRODARICS ISTVÁN BÚCSÚLEVELE ÉS EGYÉB FORRÁSOK Mohács mezején talált pushacső Magyar Nemzeti Múzeum, Fegyvertár, 55.36.46 (16. század) dolog, ha idejekorán hozzálátnak, jóllehet, nehéz, mégsem teljességgel kiviheteden, és ehhez, ha a szükségeseket rendelkezésére bocsátják, megígéri saját közreműködését. A király megrendült ezektől, és — mert a török jövetelét több más helyről is igencsak megerősítették — az akkor mellette levők tanácsa szerint országgyűlést hirdetett Szent György mártír napjára,’1' ami a legközelebbi ünnep volt. Mikor erre minden megye valamennyi rendje nagy számban összesereglett, határoztak azokról, amikről úgy látszott, hogy az ország védelmére tartoznak, elsősorban arról, hogy a Szűzanya Erzsébetnél tett látogatásának szentelt napra, mely július hó második napjára szokott esni, az ország valamennyi főembere, mind egyházi, mind világi, és fejenként az egész nemesség a parasztok bizonyos részével Tolnán fegyveresen összegyűljék, innen aztán a királlyal az ellenségre menendő. Közben a király készítse elő, ami a háborúhoz szükséges; a keresztény fejedelmeket, légióként a szomszédokat, követek útján figyelmeztesse a közös veszedelemre; a cseheket, valamint a morvákat és sziléziaiakat mind küldöttek, mind levelek útján sürgesse a kötelező segítségnyújtásra és a többi, ilyen esetre tett ígéret beváltására; a római pápát59 60 se felejtse el zaklatni, amennyire ez lehetséges, hogy azt az összeget, ami Magyarországon katonatoborzásra a pápa rendelkezésére áll, emelje föl. Tudniillik úgy látszott, hogy Zsigmond lengyel királlyal,61 a király nagybátyjával, egészen másképp áll a helyzet, ő ugyanis nemrég kötött szövetséget a törökkel, saját országai fölül a végveszedelmet, ha már a keresztény fejedelmek annyi viszálykodása közepette másképp nem lehetséges, akár e módon is elhárítani iparkodván, és úgy látszott, hogy a feddhetetlen és szavára sokat adó fejedelem a szövetséges uralkodó ellen semmiféle segítséget sem fog nyújtani; ugyanez volt a velenceiekkel. Ezenkívül e gyűlésen megengedik a királynak, hogy ha a vezető politikusok rossz kormányzata következtében teljesen kiürült államkincstár szegénysége szükségessé tenné, hogy az egyházi vagyon bizonyos részéhez nyúljon, ezt megtehesse, és már a római pápa is oklevélben engedte meg, hogy ez minden vétek nélkül essék. Végezetül e háborúra az itthon levőkön kívül két vezért jelölnek ki, Kristóf grófot, akinek Ferdinándhoz történt visszatértéről föntebb szóltunk és Zólyomi Miklóst.62 Miután ezeket több mással együtt e közgyűlésen ily módon elrendelték, a király, valamennyi ügyet szabály szerint megtárgyalva a gyűlést feloszlatja, ő maga a lehető legnagyobb gonddal végrehajtja azt, amit határoztak. Mindenekelőtt valamennyi keresztény fejedelemnek ír e veszedelmekről, mindegyiküktől segítséget kér, legfőképpen Károly császártól és Ferenctől, a franciák fogságból imént szabadult királyától, mindkettőnek könyörögve könyörög, el ne hagyják a dolgok e válságos állapotában; a franciák királyának azt is emlékezetébe idézi, mit ígért akkor a magyar követ által, amikor még rab volt Pizzighettone városkában, Magyarország védelméről és a nyújtandó segítségről, ha Isten valahára visszaállítja egykori szabadságába; 59. Április 24-ére. 60. YII. Kelement, aki 1523 és 1534 közt ült a pápai trónon. 61. |agelló I. /.sigmond lengyel király (1506—1548) 11. Ulászló (1490-1516) testvére volt; 1525-ben három évre szóló békét kötött a törökkel. 62. Idősebb Niklas Graf zu Salm (1459—1530) - akit magyarosan Zólyomi Miklósnak neveztek — Ferdinand főherceg kitűnő hadvezére volt.
