Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)
III. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény)
III. BRODARICS ISTVÁN BÚCSÚLEVELE ÉS EGYÉB FORRÁSOK <$><M>< a szemét.1' Nagyobb Oláhországnak, melyet Moldovának neveznek, István, a Kisebbnek, Havaselvének Radu vajda parancsolt, mindkettő Magyarország királyának alattvalója. Dalmácia, Horvátország és Szlavónia bánja - tudniillik e három tartományt egy tisztviselő kormányozta, akit tengeri kapitánynak is mondunk — Batthyány Ferenc volt, aki családi szolgálatok révén ifjúságában került közel az akkor még gyermek királyhoz. A temesi várat és az országnak azokat a részeit, melyeket alsóknak nevezünk, Perényi Péter oltalmazta, és a fent nevezett Szapolyai János szepesi gróffal együtt ő őrizte a királyi koronát, mely apja, Perényi Imre halála után maradt nála. A Szerémségnek és az ország ama részének, mely a Száva és a Dráva között a Duna partján fekszik, Tömöri Pál kalocsai érsek volt az elöljárója azoknak a rendjéből, akiket obszerváns minorita barátoknak12 hívunk, derék férfi, aki, mielőtt e rendet fölvette volna, az ellenséggel gyakorta összecsapván bátorságának számos, nem csekély tanúbizonyságát adta. Midőn aztán a kalocsai érsekség megüresedvén, Belgrád valamivel korábban elveszvén1’ úgy látszott, hogy ez a vidék nemcsak védelmezőnek, hanem a szentségek kiszolgáltatójának is híjával van, és midőn az egyetemes országgyűlésen mindenki kérte, hogy Pál a szerzetből, ha kilépni vonakodnék, akár erőszakkal és a római pápa tekintélyével is kiragadtatva annak az egyháznak és annak az ellenséggel szemben oltalomra szoruló vidéknek az élére állíttassák, akkor sokáig és erősen, mégpedig őszintén és nem alakoskodásból tiltakozott, végül a király és az ország akaratának engedni kényszerült. Ebben a hivatalban mindenkinek, még a róla kedveződenül ítélkezőknek is (mert nincs kiválóság irigység nélkül) véleménye szerint úgy viselte magát, hogy semmit sem hanyagolt el abból, ami a derék katona és hadvezér dolga, de abból sem, aki a hívő férfira és a jó érsekre tartozik, mit sem hagyott el, mit sem változtatott életmódjának korábbi szigorúságán, sem testének gondozásában, sem másban. Frangepán Kristóf gróf, akit pár hónappal korábban Ferdinánd főherceg szolgálatából komoly ígéretekkel hívtak vissza az ország szolgálatába, mivel aztán a várt jótétemény helyett nem csekély sérelmet szenvedett el, oda ment vissza, ahonnan jött, Ferdinándhoz.14 A kancellár tisztségében több jó szándékkal, mint alkalmatossággal Brodarics István szolgált, aki Felső-Pannóniának abban a részében született, amit most hazai nyelven Szlavóniának nevezünk; erre a hivatalra Rómában viselt követsége után, néhány hónappal ezelőtt került. A kincstárnoki tisztség Thurzó Eleknél, e sokak véleménye szerint dúsgazdag embernél volt, aki ebben a tisztségben előzőleg már szorgalmasan for- 51 52 53 54 Festéssel ékesített huszártorna sisak Magyar Nemzeti Múzeum, Fegyvertár, 55.33.46 (16. század második fele) 51. Szapolyai Györgyöt szepességi birtokai miatt többnyire Szepesi Györgyként emlegetik a források. Szapolyai János maga is el akarta venni Jagelló Annát, de a Miksa császárral kötött 1506. évi megállapodásra hivatkozva elutasították. 52. Az obszervánsok a ferences (minorita) szerzetesek szigorúbb fegyelmet tartó ágának tagjai voltak. 53. Nándorfehérvár több mint két hónapi vitéz ellenállás után, 1521. augusztus 29-én esett el — pontosan öt évvel a mohácsi csatavesztés előtt. 54. Frangepán Kristóf császári zsoldosvezér volt, a kor egyik legjelesebb hadvezére. Az 1525. évi országgyűlésen összeverekedett Szálkái László esztergomi érsekkel (1524—1526), és börtönbe vetették. 1 .Amiatt ment vissza Habsburg Ferdinándhoz. Mohács után viszont János király oldalára állt. <%> <M> o$o 102 <0> <M> <>3>
